Végrendelet

Hogyan írjunk végrendeletet? A végrendelet minta nem biztos, hogy a legjobb megoldás

 Egy saját kézzel írt végrendelet minta után készítve vagy saját szavainkkal megfogalmazva akkor is érvényes lesz, ha azt otthonunkban írjuk és ott is tartjuk. Egy végrendelet készítése nem túl bonyolult, de megvannak a szabályai és a buktatói, amikkel fontos tisztában lenni ahhoz, hogy halálunk után biztosan teljesüljön végső akaratunk.

Segítségre van szükségem, felkeresek egy közjegyzőt

Mikor van szükség végrendeletre?

Halálunk után javaink utóéletéről a törvényes öröklési rend rendelkezik, amely egyértelműsíti, hogy ki örököl, ha nincs végrendelet. E szerint elsősorban a gyermekeink, házastársunk, szüleink, ezek hiányában egyéb rokonaink örökölik hátrahagyott földi javainkat. (Nem árt tudni, hogy távoli rokonok öröklése esetén igen magas (akár 18%-os) is lehet az örökösödési illeték.)
Végrendeletet akkor érdemes készíteni, ha a törvényes öröklés rendjétől eltérően szeretnénk a vagyonunkról rendelkezni.
Gyakran írnak végrendeletet például a nem az első házasságukban élő szülők, így biztosítva, hogy a nem közös gyermekeik az általuk vélt legigazságosabb módon részesüljenek a szülők vagyonából. (Ha egy második házasságukban élő pár mindkét tagjának van gyereke az előző házasságából, akkor - a törvényi szabályozás szerint – a házaspár közös vagyonából kevesebbet örököl annak a gyermeke, aki hamarabb hal meg. Ilyenkor ugyanis a túlélő házastárs is örököl egy gyermekrészt, viszont az ő halála után a volt házastárs első házasságából származó gyermeke nem válik örököséve.)
Szintén gyakori ok a végrendelkezésre, amikor az általános öröklés szabályai egyszerűen nem megfelelőek célszerűségi szempontokból. (pl. földterület külföldön élő gyereknek vagy ha van 4 ingatlan, akkor inkább mindenki kapjon egyet és 4 ingatlanom legyen ¼ - ¼ arányban.) Élettársak is gyakran végrendelkeznek, ők ugyanis a házaspároktól eltérően nem törvényes örökösei egymásnak.

Mi kerülhet a végrendeletbe?

A Polgári Törvénykönyv a végrendelkezés szabadságát garantálja, így tulajdonképpen bármit rögzíthetünk. A végrendelet tartalmazhat rendelkezést a teljes vagyonunkról, vagy annak egy részéről. Tehát azt is megtehetjük, hogy csak egyes vagyontárgyainkról rendelkezünk. A nem említett vagyonelemekre a törvényes öröklés szabályai lesznek irányadók.

Mi számít vagyonnak?

A vagyon fogalmába beletartozik minden, amit birtokolunk:
  • ingatlan (lakás, ház, nyaraló, föld stb.)
  • gépkocsi,
  • személyes tárgyak
  • ékszer, nemesfém
  • készpénz, bankszámlán lévő pénz, értékpapírok,
  • vagyoni értékű jogok: pl. szerzői jog, bérleti jog, üzletrész, használati jog stb.
A tisztánlátás érdekében ezekből le kell vonnunk tartozásainkat, ami lehet hitel, kölcsön, jelzálog stb.
Gyakori eset, hogy a végrendelet megírása után új vagyontárgy kerül a birtokunkba. Ez esetben arra értelemszerűen nem vonatkozik a korábbi végrendelet. Ilyenkor egy új végrendeletet kell írnunk, ami már tartalmazza az új vagyontárgyat is, vagy ha ezt nem tesszük, akkor a törvényes öröklés szabályai lesznek érvényesek rá.
Elvakult állatbarátok kedvéért említjük, hogy a magyar törvények szerint házi kedvenc nem örökölhet!

Végrendelet fajtái

Megkülönböztetünk szóbeli végrendelet és írásbeli végrendelet, melyek közül az írott végrendelet a preferált. Szóbeli végrendeletet csak szó szerinti végszükségben tehetünk. A végrendelkezés mindig személyes folyamat, meghatalmazott útján nem intézhető.

Szóbeli végrendelet

A szóbeli végrendelet csak akkor tekinthető érvényesnek, ha a végrendelkező külső körülményekből kifolyólag (pl. életveszélyben van vagy képtelen az írásbeli végakarat kifejezésére) nem tud írásban végrendelkezni, de
  • egybefüggően, teljes terjedelemben és értelmesen képes kifejezni végakaratát,
  • emellett két cselekvőképes tanú jelenlétében
  •  elmondja, hogy ez az ő végrendelete.
  • A tanúk egyike sem lehet a végrendelet kedvezményezettje.
  • A tanúknak képesnek kell lenniük egymástól függetlenül, egybehangzóan megerősíteni, előadni az örökhagyó végakaratát.

Írásbeli végrendelet

Ha végrendelkezni akarunk és mód van rá, azt mindenképpen írásban tegyük! Egy letölthető végrendelet minta birtokában bárki képes egy végrendelet elkészítésére.
Az írásbeli végrendeletnek két nagy típusa van:
  • magánvégrendelet
    • saját kézzel írt végrendelet minta alapján vagy szabadon megfogalmazva – ez az ún. holográf végrendelet;
    • más keze által készített végrendelet – más néven allográf végrendelet. Ide tartozik az általunk írógéppel vagy szövegszerkesztővel írt végrendelet is és a közjegyző előtt tett magánvégrendelet is, amelyet a végrendelkező aláír és a közjegyzőnél letétbe helyez.
  • közvégrendelet
A közjegyző végrendeletet teljes egészében bíróság vagy közjegyző készíti, tehát nem csak tárolja. Szigorú formai előírásai vannak. Ezt nekünk nem kell mind részletesen ismernünk, ez a közjegyző feladata, ő készíti az okiratot. Nem minden közjegyző járhat azonban el ilyen ügyben. Az eljáró közjegyző nem lehet a végrendelkezőnek vagy házastársának hozzátartozója, gyámja vagy gondnoka. Ha az örökhagyó vak, kiskorú vagy írástudatlan, akkor csak ilyen végrendelete lehet!

Saját kézzel írt végrendelet formai követelményei

Az alábbi követelmények mindegyike szükséges ahhoz, hogy a végrendelet érvényes legyen:
  • Elejétől a végéig kézzel írjuk.
  • Nem kötelező, de ajánlott a lap tetejére felírni: VÉGRENDELET
  • Kezdjük így: Alulírott XY halálom esetére az alábbiakról rendelkezem
  • Keltezés: hely, dátum.
  • Oldalakat számozzuk be.
  • Írjuk alá. Ezzel hitelesítjük, megerősítjük, hogy valóban a mi akartunknak megfelelő dokumentumról van szó. (Ha nem olvasható az aláírásunk, nyomtatott betűvel is írjuk ki a nevünket.)
  • Tanúk nem szükségesek.
  • A különleges jeleket, számokat, kódokat, karaktereket és a gyorsírást felejtsük el. Az ily módon készült végrendelet érvénytelen.

Géppel vagy más által írt végrendelet formai követelményei

  • Ha géppel írjuk vagy mással íratjuk le a végrendeletet, feltétlenül szükség lesz két tanúra. A tanú nem lehet kiskorú vagy cselekvésében egyéb módon korlátozott személy.
  • A két tanúnak együtt, egyszerre kell jelen lennie, amikor aláírjuk a végrendeletet.
  • Ha már alá van írva, az aláírást a tanúk jelenlétében a sajátunknak kell elismernünk.
  • Nekik is alá kell írniuk minden oldalt Tanú minőségben.
  • Ha a tanúra is hagyunk valamit a végrendeletünkben, akkor a rá vonatkozó részt saját kezűleg, kézírással kell írnunk és aláírnunk, különben érvénytelen lesz a juttatás.
  • Vagy pedig az öröklő tanún kívül plusz két tanú jelenléte és aláírása szükséges.
  • A végrendelet minden oldalát sorszámozzuk és írják alá a tanúk és mi is.
  • Keltezés: hely, dátum
  • A végrendelet érvényességének nem feltétele, hogy a tanúk a végrendelet tartalmát ismerjék. Aláírásukkal azt tanúsítják, hogy aláírásunk eredeti a dokumentumon.
  • A különleges jeleket, számokat, kódokat, karaktereket és a gyorsírást felejtsük el. Az ily módon készült végrendelet érvénytelen.

A végrendelet tartalmi elemei

  • A dokumentumból egyértelműen ki kell derülnie, hogy ez az örökhagyó végrendelete. A végrendelet kifejezésnek nem kell feltétlenül szerepelnie a szövegben, de biztosra mehetünk, ha a dokumentum eléjére felírjuk, hogy VÉGRENDELET.
  • Mind az örökhagyó, mind az örökös(ök) személyét egyértelműen azonosíthatóan kell megadni. De ez nem jelenti azt, hogy bármelyikük összes adatát, igazolványszámát tételesen fel kellene tüntetni.
  • A végrendelet tartalmára, megfogalmazására nincs formai követelmény, saját szavakkal is meg lehet tenni, de az egyértelmű azonosíthatóság követelmény. Ha pl. csak egy gyermekünk van, akkor a fiam, lányom forma is megfelelő lehet.
  • Az örökös(ök)nek egy jól körülhatárolható, létező személynek kell lennie. Nem lehet az örökös még meg nem fogant leszármazott, de létező magzat igen.
  • Ha mindent egy örökösre hagyunk, nem kell az összes vagyontárgyat tételesen felsorolni. De megkönnyíti a későbbi ügyintézést, ha a nem nyilvánvaló vagyonelemeket (pl. trezorban lévő ékszer, raktárban tárolt festmény, állampapír stb.) megemlítjük, hogy az örökös tudja, mit kell keresnie.
  • Nem mindegy, hogy valakit az örökségből kizárunk vagy kitagadunk. Kizárás esetén a törvényes örökös (gyerek, házastárs) jogosult a kötelesrészre (vagyis annak harmadára, ami egyébként járt volna neki).
  • Ha a törvényes örökösöket kitagadjuk, akkor a kötelesrészre sem jogosultak. Ezt egyébként csak szigorú, törvényben meghatározott okokra hivatkozva tehetjük meg. A kitagadás oka lehet például, ha az örökös az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el, vagy egyéb erkölcsi szempontból megkérdőjelezhető magatartást tanúsított stb. De az például nem megfelelő ok, hogy a szülők kívánsága ellenére nem orvos lett, vagy nem azzal házasodott, akit a szülők szántak neki stb.
  • A keltezés ideje is legyen egyértelműen azonosítható, konkrét nap. Az egyértelmű dátum mellett elfogadható pl. a 2024 húsvét második napja stb. kifejezés is.
  • Az új Ptk. szerint a keltezés helyének megjelölése már nem kötelező, de az esetleges támadások kivédése érdekében ajánlatos mégis pontosan megadni azt.
  • A házilag készült, kézzel írt végrendelet legnagyobb kockázata, hogy nem találják meg, ezért nem aszerint zajlik le az öröklés. Ezért érdemes több embernek is megemlíteni, ha írtunk végrendeletet, annak tartalmáról ugyanakkor senkinek sem vagyunk kötelesek beszámolni.
  • Előfordul az is, hogy a fiókban tárolt végrendeletet a törvényes örökös egyszerűen megsemmisíti, ha az rá nézve nem kedvező. Ez természetesen bűncselekmény.
  • A legbiztosabb módszer a magánvégrendeletet közjegyzőnél vagy ügyvédnél letétbe helyezni.
Az interneten több letölthető saját kézzel írt végrendelet minta is megtalálható.

Végrendelet közjegyzői letétbe helyezése

Ha biztosan szeretnénk elkerülni a végrendelet „elkallódását”, akkor javasoljuk a végrendelet közjegyző vagy ügyvéd előtti letétbe helyezését. A közjegyzőnek vagy ügyvédnek ilyenkor nem kell ismernie a végrendelet tartalmát. Az ügyfél egy zárt borítékot ad át neki, melyről kijelenti, hogy az a végrendeletét tartalmazza. A közjegyző erről tanúsítványt állít ki, majd a végrendeletet a tanúsítványhoz fűzi és megőrzi azokat az okirattárban. Bejegyzésre kerül a letétbevétel ténye, így a Végrendeletek Országos Nyilvántartásában (VONY) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző biztosan megtalálja. A közjegyzői letétbe helyezésről az ügyfél igazolást kell, hogy kapjon. A végrendelet közjegyzői díja 2023 (legutóbbi hatályos verzió 2024-ben is) és minden más évben is törvényben szabályozott.
Ugyanilyen jó megoldás az is, ha ügyvéd segítségét kérve a végrendeletet elhelyezzük a Magyar Ügyvédi Kamara által létrehozott és működtetett Központi Végrendeleti Nyilvántartásban. A KVNY-be történő letétbe helyezés és a VONY-ba történő bejegyzés adminisztratív költsége, jelenleg 10.000,- Ft. Ez összeg magában foglalja mind a letétbe helyezés, mind a bejegyzés költségét.


Felkeresek egy közjegyzőt


Mikor érvényes a végrendelet?

Bármely végrendelet akkor érvényes, ha a fenti kritériumoknak megfelelően készítették el, illetve, ha a tanúk vagy a közjegyző hitelesítette azt (amennyiben ez szükséges).
  • A szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha a szóbeli végrendelkezést követő 3 hónapban az örökhagyónak lehetősége lett volna végrendeletét írásban is rögzíteni. Ezért a szóbeli végrendelkezést követően, az életveszély elmúltával mindenképpen tanácsos végrendeletünket mihamarabb írásban is rögzíteni.
Írásbeli végrendelet akkor válik érvénytelenné,
  • ha az okirat megsemmisül,
  • ha a végrendelkező visszavonja a végrendeletét. A szóbeli végrendelet visszavonás nem elegendő, ezt teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal vagy közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozattal kell megtenni.
  • ha egy frissebb keltezésű, a korábbit felülíró végrendelet születik (ugyanarra a vagyontárgyra vonatkozólag).

Meddig érvényes a végrendelet?

  • A végrendelet fontos eleme a keltezés. Ennek alapján állapítható meg, hogy egy irat mikor készült. A később született végrendelet ugyanis a korábbit hatálytalanná „teszi” (ugyanarra a vagyontárgyra vonatkozóan), vagyis az új felülírja a régebbit.
  • Előfordul, hogy egy végrendelet egy része érvényes, egy része érvénytelen. Gyakori ilyen eset például, ha a végrendelet aláíró egyik tanú érintett az öröklésben és nincs rajta kívül további két tanú. Ez esetben az érintett tanúra vonatkozó örökhagyás érvénytelen.
  • A létrejöttekor hibátlan végrendelet is hatálytalanná válhat, ha időközben olyan esemény történik, ami a végrendelet alkalmatlanná teszi a hozzá társuló jogi hatás kifejtésére. (Például egy végrendeletben említett ingatlan időközben kikerült az örökhagyó tulajdonából.)
  • Éppen ezért nagyon fontos a változások lekövetése a végrendeletben. Ilyen változás lehet például gyermek, unoka születése, örökössel való viszony megromlása, új ingatlan vásárlása stb. Ilyenkor célszerű újabb végrendeletet tenni és abban visszavonni az előzőt.
  • Előfordulhat az is, hogy több érvényes végrendeletünk van. Ez akkor lehetséges, ha a végrendelet nem általános, vagyis nem minden vagyontárgyunkra terjed ki. Például egyik végrendeletünkben a lakásunkat X-re hagyjuk, egy másikban az autónkat Z-re. A végrendelet érvényessége csak a megnevezett vagyontárgyakra terjed ki. Ha a többi vagyonelemünkről nem nyilatkozunk, azokra az általános öröklés szabályai lesznek érvényesek.

Végrendelet megtámadása

A törvényes örökösök részéről gyakori kérdés, hogy érvényes-e a végrendelet, és hogy mikor támadható meg az őket kizáró/kitagadó végrendelet. A végrendelet megtámadása – már ha van jogalapja - bármelyik örökös által kezdeményezhető. Törvényesen akkor támadható meg egy végrendelet, ha az hatálytalanná vált, vagy érvénytelen. (Nem árt tudni, hogy a közjegyzők tapasztalata alapján az otthon készült, szövegszerkesztővel vagy kézzel írt végrendeletek közel háromnegyede érvénytelen. Megtámadhatatlan végrendelet persze nem létezik, de a közjegyzői végrendelet megtámadása a tapasztalatok alapján igen ritkán jár sikerrel.)
  • Az jogosult a végrendelet megtámadására, aki érvénytelenség/hatálytalanság megállapítása esetén maga örökölne, vagy a végrendelettel reá rótt valamilyen tehertől vagy egyéb kötelezettségtől szabadulna.
  • A végrendelet megtámadása kapcsán az azt megtámadó személynek nyilatkozatot kell tennie, amiben meg kell adnia, hogy milyen okra hivatkozva kéri a végrendelet érvénytelenítését.
  • Írott végrendelet megtámadása esetén a formai, alaki követelményekbe lehet még belekötni, valamint abba, ha a végrendelet nem egyértelműen, minden kétséget kizáróan határozza meg, hogy ki mit örököl.
  • A végrendeletet megtámadó csak a saját jogára vonatkozóan élhet a lehetőséggel.
  • A végrendelet megtámadása az örökhagyó halálától számított 5 év után már nem lehetséges. 
A szóbeli végrendelet megtámadása akkor jogos,
  • ha az örökhagyónak lett volna ideje (legalább 3 hónapja) írásbeli végrendelet készíteni, de ezt elmulasztotta. A szóbeli végrendelet tehát hatálytalanná vált.
  • Másik jogos támadási pont, ha sikerül bizonyítani, hogy a végrendelet elhangzásakor jelenlévő tanúk nem feddhetetlenek, vagyis valamilyen módon előnyük származik a végrendeletből.
 A fentiek ismeretében mindenki döntse el maga, hogy kíván-e és ha igen, milyen módon végrendelkezni. Egy nem reprezentatív felmérés szerint Budapesten tíz végrendeletből kilencet megtámadnak és a házilag készített végrendeletek ¾ része érvénytelen. Ez az információ a közjegyző által készített közvégrendelet irányába billenti kissé a mérleg nyelvét.

 Segítségre van szükségem, felkeresek egy közjegyzőt