Halotti anyakönyvi kivonat, halottvizsgálati bizonyítvány, általános meghatalmazás, temetési szabadság intézése: a legfontosabb iratok és teendők haláleset után

Bár vállalkozásunk igyekszik mindenben segíteni Önt a temetéssel járó bürokratikus teendők során, elképzelhető, hogy a halotti anyakönyvi kivonat és a halottvizsgálati bizonyítvány (vagyis halotti bizonyítvány) intézésének feladata Önre hárul - temetési segély, a temetési szabadság, az özvegyi vagy árvasági nyugdíj ügyintézése pedig egészen biztosan; ha pedig nem tud személyesen megjelenni irodánkban, egy általános meghatalmazás megírására is szükség lesz, amelynek megírása, elkészítése értelemszerűen az Ön teendője.

A megboldogult utolsó útjának szervezése szomorú kötelessége az eltávozott hozzátartozóinak, s még akkor is többnyire váratlanul ér a haláleset, ha családta már hosszú ideje beteg volt. Ahogy mondani is szokták: „erre nem lehet felkészülni”. Amikor bekövetkezik a szeretett személy elvesztése, sokan nem tudják, mitévők legyenek. Jelen cikk ehhez próbál segítséget nyújtani, hogy ebben a nehéz helyzetben is egyértelmű és világos legyen, mi mindent kell elintézni, milyen lépéseket kell megtenni.

Mindenek előtt érdemes utánajárni, hogy az eltávozott halála előtt rendelkezett-e a búcsúztatással kapcsolatos kérdésekben

Mielőtt bármilyen szervezésbe belekezdene,, fontos utánajárni, hogy maga az eltávozott nem rendelkezett-e már a temetéséről, esetleg nem hozott-e még már valamilyen intézkedést halála előtt. Különösen az idősebb emberek gyakran előre megtervezik temetésük legfontosabb körülményeit, sokan biztosítást kötnek, amely fedezi a temetés költségeit. Azok, akik saját temetésüket szervezik, enyhítik a rokonokra háruló terheket, és egyúttal ilyen módon biztosíthatják saját elképzeléseik megvalósítását. Akár saját temetésével kapcsolatban kíván intézkedni, akár valamely családtagja elvesztése után kell temetést szerveznie, mindenképp érdemes cégünkkel felvenni a kapcsolatot és velünk megbeszélni, tisztázni az elképzeléseket.

Nulladik lépés: kinek a kötelessége a temetésről való gondoskodás?

Bár elsőre egyértelműnek tűnik, hogy ki köteles gondoskodni a temetésről (ti. „a hozzátartozók”, a „családtagok”), jó tudni, hogy ez nincs mindig így. Ha ugyanis valaki ezt szerződésben vállalta, a temetés az ő feladata; ha ilyen személy nincs, a sorban az következik, aki az elhunyt végrendeletében meg lett nevezve, mint temetésre kötelezett. Ha az elhunyt nem végrendelkezett, vagy a végrendeletben nem nevezett meg temetésre kötelezett személyt, az elhalálozása előtt vele egy háztartásban élő élet-vagy házastársa a felelős a temetésért; ha ilyen személy nincs, a törvényes öröklés rendje szerinti, tehát egyenes ági leszármazottak (közeli hozzátartozók) vagy ha van végrendelet, a a végrendeletben örökösként megnevezett személyek gondoskodnak a temetésről. Ha nincs kötelezett személy, a halál helye szerinti önkormányzat végzi el a feladatot.

A végső búcsúztatás előtt két dokumentum beszerzésére kell mindenképpen sort keríteni: a halottvizsgálati bizonyítvány, illetve a halotti anyakönyvi kikérése szükséges feltétele a temetésnek – ezek nélkül a búcsúztatást nem lehet elvégezni, ugyanis a halotti anyakönyvi igazolja, hogy a haláleset bejelentése megtörtént (az anyakönyv kiállításának feltétele pedig a halotti bizonyítvány bemutatása)
Az iratok beszerzését érdemes személyesen intézni, azonban ha szeretné ránk bízni a feladatot, egy általános meghatalmazás kitöltésével és részünkre történő eljuttatásával ezt is megteheti. Az alábbiakban megnézzük részletesen, hogy az iratok intézésekor mire kell figyelni.

Fontos: az alábbiakban bemutatott bürokratikus procedúra célja és lényege, hogy bejelentésre kerüljön a haláleset, tehát a hivatalos szervek tudomást szerezzenek a tényről. Ehhez két dologra van felétlenül szükség: az egyik a halottvizsgálati bizonyítvány, amely hivatalos papírként szolgál a haláleset tényéről (amit az orvos tölti ki). A másik, hogy ezt a papírt az anyakönyvi hivatalban be kell mutatni, ugyanis ezzel történik meg a haláleset állam irányába történő bejelentése. Azt, hogy a hivatal tudomást vett a halálesetről, a halotti anyakönyvi kivonat igazolja. Azonban a kivonat elkészültét nem feltelenül kell megvárni. Elég, ha az anyakönyvvezető záradékolja a halottvizs. bizonyítvány (ezzel igazolja, hogy a halál bejelentésre került). A záradékolt bizonyítvány vagy az anyakönyvi, illetve a halottvizs. bizonyítvány birtokában lényegében már nincs több bürokratikus akadálya a temetés elvégzésének. 

Első lépés: a halál tényének, okának megállapítása és a halotti bizonyítvány kiállítása/átvétele

A halál tényének és okának megállapítására csak és kizárólag orvos jogosult.

Ha a haláleset otthon történik, a háziorvost kell értesíteni (vagy a rendelési időn kívül az ügyeletes orvost). Az orvos kijön, megállapítja a halál beálltát. Ennél a pontnál két lehetőségre kell készülni. 
Az egyik lehetőség az, amikor a halál oka egyértelműen megállapítható, és kizárható a rendkívüli haláleset lehetősége (pl. erőszakos halál), tehát a holttestet nem kell beszállítani a területileg illetékes korházba kórboncolásra, vagyis nincs szükség hivatalból eljárásra (igazságügyi orvosi boncolásra); ekkor a holttest szállítása a temetésre kötelezett személy – az Ön - feladata, ezért ennek terheit Ön viseli. Ennél a pontnál kell értesíteni a temetkezési vállalkozót, hogy a holttestet elszállítsa. Az orvos legkésőbb a halál tényének megállapítását követő munkanapon kiállítja a bizonyítvány, amelyért érdemes rögtön, de legkésőbb a kiállítást követő munkanapon – tehát a haláleset után két nappal -  érte menni; bár egy meghatalmazás birtokában elvileg vállalkozó is a kezébe kaphatja az iratot, ezzel a gyakorlatban szoktak problémák lenni, tehát érdemes személyesen átvenni a bizonyítványt. Ha az elhunytnak koporsós temetése lesz, de a bizonyítvány kiállítása és a temetés megtörténte között 96 óránál több idő telik el, a vállalkozó naponkénti hűtési díjat számol fel, ugyanis kötelező hűtenie a testet.

Ha a haláleset otthon történik, az is előfordulhat, hogy a halottvizsgálat során az orvos nem tudja egyértelműen megállapítani a halál okát vagy nem lehet kizárni a rendkívüli haláleset lehetőségét. Ekkor a holttestet a területileg illetékes kórházba (hatósági, vagy igazságügyi intézménybe) kell elszállítani a kórbonctani (boncolási) vizsgálat elvégezhetősége érdekében. Ebben az esetben, mivel nem Ön kezdeményezi az eljárást, Önnek nincs anyagi kötelezettsége a szállítás tekintetében. Amint a kórbonctani vizsgálatot vagy hatósági (igazságügyi) boncolást végző intézmény megállapította a halál okát – ez hosszabb időt is igénybe vehet - egy munkanapon belül kiállítja a bizonyítványt, majd erről értesítést küld a temettetésre kötelezett – vagy annak nevében eljáró – részére. Amíg az irat elkészül, a holttest tárolásának költéségei a kórházat (hatósági, igazságügyi intézményt) terhelik. Amint a bizonyítvány kiállításra került, és eltelt egy munkanap, a következő naptól kezdve a holttest tárolásának költségei Önt terhelik, illetve Önnek – vagy a megbízottjának, a temetkezési vállalatnak – kell gondoskodnia a test végső nyughelyre (halottas házba) vagy a temetkezési szolgáltató telephelyére történő elszállításáról. Ha a test elszállítása megtörtént, a továbbiakban, tehát amíg a temetés megtörténik, a vállalkozó feladata – és ennélfogva az Ön költsége – a holttest hűtése.

Közeli családtag személyi igazolvány és lakcímkártya bemutatásával, nem közeli hozzátartozó végrendelet vagy eltartási szerződés birtokában veheti át az iratot, ha pedig szolgáltató végzi az ügyintézést, általános meghatalmazásra van szüksége az elhunyt hozzátartozójától (rokonsági fokozat megjelölésével, két tanú aláírásával).

Hasonló a menetrend ha a haláleset  közterületen, nyilvános helyen, vagy járművön történik – ebben az esetben a haláleset helye szerint illetékes háziorvos (ügyeletes orvos) értesítendő. Mentőben történt elhalálozás esetén a mentős orvos állapítja meg a halál beálltát. A holttest elszállításáról ekkor a Rendőrség gondoskodik. Ha a halottvizsgálat során az orvos arra a következtetésre jut, hogy a halál oka egyértelműen megállapítható és kizárható az idegenkezűség, a test a halottas házba kerül, mert nem lesz szükség boncolásra, ha arra a következtetésre jut, hogy a halál oka nem egyértelmű, de kizárható az idegenkezűség, a kórházba kerül a test kórboncolásra, ha arra, hogy nem zárható ki az idegenkezűség, hatósági intézménybe további vizsgálat céljából. Ez utóbbi esetben egy ún- temetési engedély beszerzésére lesz szükség – ennek intézését feltétlenül érdemes cégünkre bízni, hisz a procedúra hosszadalmas és körülményes lehet - az előbbi két esetben azonban „csak” a halotti bizonyítvány beszerzésére lesz szükség a fentiekben, vagyis az otthoni haláleset kapcsán elmondottak szerint. A holttest tárolásával, hűtésével, illetve szállításával kapcsolatos költségek szintén az előbbiekben leírtak mentén alakulnak: vagyis a bizonyítvány (temetési engedély) kiállítását követő második munkanaptól kezdődően terheli a temettetőt a holttest tárolásának költsége, illetve a kórházból (hatósági igazságügyi intézményből) a végső nyughelyre (halottas házba, vállalkozó telephelyére) történő szállításért kell fizetnie Önnek. 

Ha a haláleset korházban történik, a halál tényének megállapítását a korház orvosa végzi el, aki az előbbi esethez hasonlóan legkésőbb a halál okának megállapításának napját követő munkanapon kiállítja a bizonyítványt; amit vagy a kórház recepcióján, vagy azon az osztályon lehet átvenni, ahol az elhunyt a halála pillanatában feküdt. Ugyanitt van lehetőség a hátrahagyott személyes dolgainak, iratainak, a zárójelentésnek az átvételére, illetve bizonyos esetekben a boncolás mellőzésének kérelmezésére. Hamvasztás esetén csak kivételes esetekben mellőzhető a boncolás. Szociális intézmények esetében az intézmény feladata kihívni a körzeti orvost vagy az ügyeletet. Fontos azonban tudni, hogy akár otthon, akár a kórházban vagy valamely szociális intézményben történt meg a haláleset, a holttest elszállítására csak felöltöztetett állapotban van lehetőség. Minden kórházban megvan a rendje annak, hogy mikor lehet (a korbonctanon) átadni a szükséges ruházatot.

Ha a haláleset külföldön történik, számos dokumentum beszerzésére lesz szükség; bár országa válogatja, intézni kell az anyakönyvit, a helyi egészségügyi igazgatási szervek engedélyét, bizonyos esetekben balzsamozási igazolást, rendőrségi, ügyészségi papírok beszerzést stb. A procedúra meglehetősen bonyolult, tehát ebben az esetben feltétlenül keresse fel cégünket, hogy minél hamarabb megvizsgálhassuk, mely teendők elvégzésére van szükség. 

Második lépés: a halotti anyakönyvi kivonat kikérése

Ha kézben van a halotti biz. a halálesetet be kell jelenteni az elhalálozás helye szerinti területileg illetékes anyakönyvvezetőnél, aki kiállítja az anyakönyvit, és érvényteleníti az elhalt személy okmányait. Elképzelhető, hogy nem lesz idő kivárni a anyakönyvi elkészültét, azonban ez nem gond, mert ha a anyakönyvvezető záradékolja halottvizs. bizonyítványt, az is elég a temetéshez). A halotti anyakönyv birtokában esz a továbbiakban lehetőség a temetési segély, a temetes szabadsag kérelmezésére, a hagyaték és nyugdíj ügyintézésre.

Ha az elhunyt hajadon/nőtlen családi állapotú, akkor szükség lesz a halál okát bizonyító irat mellett a személyi igazolványára, a lakcímkártyájára és a születési anyakönyvi kivonatára.
Ha a családi állapota házas, a személyi igazolványon, a lakcímkártyán és a születési anyakönyvi kivonaton túl a túlélő házastárs személyi igazolványát is, valamint a házassági anyakönyvit is ki kell készíteni (amelynek a nyugdíj ügyintézésekor is kéznél kell lennie).  Ha elvált vagy özvegyen maradt családtagunk halálozik el, akkor a személyi igazolvány, a lakcímkártya és a születési anyakönyvi kivonat mellett még kelleni fog az ügyintézéshez a házasság felbontását igazoló okirat (jogerős bontóítélet vagy záradékolt házassági anyakönyvit), özvegy családi állapotú esetén a már korábban elhunyt házastárs halotti anyakönyvijére.

A fent részletezett iratok, vagyis az anyakönyvi, és a bizonyítvány elintézésével a temetés előtt álló két legfontosabb bürokratikus akadály elhárult – bár számos más papír beszerzésére is szükség van (pl ANTSZ engedélyekre, kérelmekre, igazolásokra) ezekkel Önnek nem szükséges törődnie, ugyanis ezen papírok beszerzését, a kapcsolódó ügyek intézését elvégezzük Ön helyett.

Temetési szabadság

Végül érdemes néhány szót ejteni a temetési szabadsággal (haláleset szabadsággal) kapcsolatos kérdésekről. A Munka Törvénykönyve (és a többi, munkajoggal kapcsolatos törvény, például a 2010. évi xlIII. törvény) értelmében közeli hozzátartozó halála esetén mindenkinek joga van temetésre szabadságot kivenni; halálesetenként és évente 2 nap temetes szabadság jár, ami azt jelenti, hogy ha pl egy éven belül halálozik el 2 fő hozzátartozó, akkor a két halál esetén szabadságok száma 2x2 nap/év, tehát 4 nap. A temetés szabadság kivételére az elhalálozást követő 60 napon belül kell sort keríteni, azonban nem szükséges a szertartásra időzíteni a napokat, azokat bármikor és bármire fel lehet használni: például a temetési segély, vagy a nyugdíj ügyintézés céljából, azonban a munkáltatónál be kell mutatni a haláleset tényét igazoló iratot. Ezekre a napokra járó távolléti díj mértéke akkora, mint a rendes szabadásgok esetén. Hozzátartozónak minősül az egyenes ági rokon (apa, anya, gyerek, nagyszülők), a házas- és élettárs, a házastárs egyenes ági hozzátartozója (gyereke, apja, anyja), az egyenes ági rokon felesége/férje, és a testvér felesége/férje. Elhalt magzat után nem jár szabadság, ahogy halva születés esetén sem.