A koporsós temetés menete

A koporsós temetés a leghagyományosabb módja az elhunyttól való búcsúzásnak. A holttestet egy hosszúkás, főleg fából – többnyire bútorlapból, tölgyből, fenyőből, nyárból vagy mahagóni faanyagból – készült halotti ládában a földbe temetik.  Ha a család a búcsúztatás ezen formáját preferálja, számos döntést kell meghoznia.
Választania kell a különböző koporsók között és az évszázadok alatt kikristályosodott szertartás részleteiről. Például a halott végső ruházata, a szemfedő, zárt vagy nyitott koporsó preferálása vagy a sírhely kérdései. Segítség a gyász alatt roskadozó hozzátartozóknak, hogy a temetkezési vállalatok teljes körű szervezést, lebonyolítást vállalnak, általában többféle kész forgatókönyv közül is lehet választani, ha a család nem kíván/nem bír a részletkérdésekkel foglalkozni. Fontos azonban, hogy nagy vonalakban tisztában legyünk a búcsúztatás ezen formájával.
 

A koporsós temetés előnyei

Közeli hozzátartozó halálakor fojtogató lehet a hiány érzése. Hol van most? Hová lett? – tesszük fel sokszor magunknak a kérdést, amit mindezidáig senki nem tudott biztosan megválaszolni. A hagyományos temetkezés esetén legalább azt tudjuk, hogy az elhunyt teste hol van, és ez is békével tölthet el bennünket. A szertartás előtt, ha szeretnénk, megnézhetjük a halottat, elbúcsúzhatunk tőle személyesen is, később elüldögélhetünk a sírja mellett, és érezzük, hogy valamiképp ott van.
Maga a temetés talán katartikusabb, fájdalmasabb lehet, mert kézzelfogható, testközeli élmény a halál, a sírhantba való leeresztés pedig véglegessé, nem letagadhatóvá, nem visszavonhatóvá teszi az elmúlást. A test ravatalon történő utolsó megtekintésének lehetősége ezen forma esetén lehetséges csak. Az emberek évszázadok óta temetik a halottakat koporsókban és még ma is sokan úgy látják, hogy ez a természet körforgásába való visszatérés legősibb és ennélfogva legigazabb módja.
Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a temetés ezen formája a legköltségesebb búcsúztatási módok közé tartozik. Nem elsősorban azért, mert a koporsó drága - a bútorlapból készült változatok olcsóbbak lehetnek, mint a jobb minőségű, fából készült változatok. A járulékos költségek emelik meg igazán a koporsós temetés árát. A testet ugyanis a temetés napjáig tárolni, hűteni kell. A szemfedő, a halott öltöztetése, nyitott koporsós temetés esetén a kozmetikai eljárások, adott esetben a balzsamozás költsége stb. mind összeadódik. Arról nem is beszélve, hogy a sír és a síremlék is jóval drágább, mint hamvasztás esetén, és a sírhant gondozása, rendben tartása is több időt, energiát, jelenlétet igényel. Ugyanakkor fontos lehet tudni azt is, hogy ha sor kerül a temetés előtt a test balzsamozásra, a balzsamozáshoz felhasznált anyagok (formaldehid, glicerin stb.) jelentős környezetkárosító hatást fejthetnek ki.
 

A koporsós temetés legfontosabb szabályai

• Koporsós temetés esetén a legfontosabb szabály, hogy az elhunytat a halottvizsgálati bizonyítvány kiállítását követő 96 órán belül el kell temetni. Ha a test hűtése biztosított, akkor erre 15 nap áll rendelkezésre. 15 napon túl is megtörténhet a temetés, amennyiben a test hűtése biztosítva van, és a temetés helye szerint illetékes népegészségügyi feladatkörében eljáró illetékes hivatal ehhez hozzájárulását adta, amit a temettetőnek külön kérelmeznie kell. A test hűtését és az engedélyek intézését a temetkezési vállalatok biztosítják.
• A halottas láda vagyis a koporsó általában sírgödörben kerül elhelyezésre (bár van lehetőség kriptában történő elhelyezésre is). Az egyes (egyszemélyes) sírhelyben egy, a kettes (kétszemélyes) sírhelyben két koporsó helyezhető el. Ha a kétszemélyes sírhely már tartalmaz egy ládát, és ennek elhelyezése 15 évnél régebben történt meg, mint a második láda elhelyezésének napja, a sír megnyitása – a második láda eltemetése – nem engedélyköteles. Ellenkező esetben közegészségügyi hatóság engedélyére van szükség, amelynek beszerzését a temetkezési vállalat intézi. Fontos, hogy a temető csak akkor adja ki a temetési engedélyt, ha a sírhely felett rendelkező személy a temetéshez írásbeli nyilatkozatban hozzájárult.
• Koporsós temetés esetén a sírgödörben történő elhelyezés napját követő 25 évig (kriptában 60 évig) áll fent a rendelkezési jog (használati idő). Ha a 25 éves időtartam alatt új halottas láda kerül a sírba/kriptába, a rendelkezési jog időtartama „újraindul”, vagyis 25 évvel (kriptában 60 évvel) meghosszabbodik. Fontos, hogy urna sírba történő behelyezése a lejárati időt nem hosszabbítja meg, csak a halottas láda eltemetése.
• A sírkövet a temetés előtt 48 órával el kell bontani, hogy a sírásók hozzáférjenek a sírhanthoz. Igény esetén a temetkezési vállalat díj ellenében ezt is elintézi.

 

A koporsóval kapcsolatos tudnivalók

A legfontosabb, hogy ha az elhunyt földbe kerül eltemetésre, a koporsók csakis olyan anyagokból készülhetnek, amelyek elbomlanak, vagyis nem veszélyeztetik a környezetet. Mindez praktikusan azt jelenti, hogy a halottas ládának fából (de legalábbis valamilyen faanyagból) kell készülnie. Bár ismertek alternatív megoldások – pl. papírból készült vagy gyapjú koporsó esetére is van példa, főleg külföldi országokban - Magyarországon a halotti láda anyaga többnyire a fa. Tehát fémből, műanyagból készült, illetve üvegkoporsók nem használhatók földbe temetés során. Ugyanakkor, ha kriptában kerül elhelyezésre a holttest, a halotti láda elbomló anyagból álló kialakítását előíró szabály nem érvényes, tehát sírboltban van lehetőség elhelyezni műanyag, fém vagy üvegkoporsót is.
Fontos, hogy egy koporsóban egy holttest helyezhető el (kivéve azt az esetet, amikor az anya és az újszülötte halála miatt a temetés egy időben történik).
A halotti ládák sokféleképpen csoportosíthatók. Az egyik osztályozási szempont a láda alakja, kialakítása. Hagyományosnak tekinthető a négyszögforma, illetve a hatszög alakú (ún. szarkofág típusú láda). Újabb típusok a nyolcszög alakúak, illetve az amerikai forma. Ez utóbbiak kétfelé nyithatók, így a ravatalozóban diszkréten, elegánsan tekinthető meg a halott. A ládák alapfelszereltségének tekinthető a kárpit és a párna, szemfedőt azonban nem mindegyik tartalmaz.
 

A koporsó anyaga

A koporsók – és az árak - közötti legfontosabb különbséget természetesen a láda anyaga jelenti. Az egészen olcsó példányoktól kezdődően az üvegkoporsókon keresztül a luxus koporsókig bezárólag a választék igen nagy.

• A legköltséghatékonyabb választást természetesen a bútorlapból álló megoldások jelentik – kb 150 000 Ft körül mozognak.
• Egy szinttel magasabb osztályt képviselnek a tölgyből, nyárfából, cseresznyefából, esetleg diófából készült példányok – ezek általában 200 000 – 600 000 forintért cserébe kaphatók meg.
• A luxus koporsók kategóriájában a legnépszerűbbek a mahagóni faanyagból készült példányok. A mahagóni fa, mint trópusi keményfa, széles deszkaszélessége, sötét színe, valamint gyönyörű erezete és textúrája miatt kedvelt választás. Sokak szerint a luxus koporsók azt a benyomást keltik, hogy a temettetőnek semmi sem drága, nem számít neki a pénz. Hiszen a koporsó inkább szól a hozzátartozóról, mint az elhunytról. Hisz minden láda lebomlik előbb-utóbb, az elhunytnak pedig mindegy. Azonban, ha a család egy műtárgy számba menő alkotással kívánja megtisztelni elhunytat a nyitott koporsós ravatalozás során, megérheti a típus a hétszámjegyű árát.
• A ládák között természetesen különbséget tehet még a méretük – léteznek plus size darabok, illetve gyermekek számára készült példányok -, illetve a színük is megkülönbözteti őket. Az időseknek fekete koporsókat - vagy fekete, barna, májszínű -, a fiatalabbaknak világos – fehér, rózsaszínes, kékes – árnyalatút illik választani. A ládák igény szerint különböző jelzésekkel, szimbólumokkal, feliratokkal is elláthatók.

 
Egyébként azt, hogy a ládák fából készülnek, nemcsak praktikus szempontok magyarázzák, hanem szimbolikusok is. A fa összetett jelkép, a törzse az alsó és felső világok, az élet és a halál, a gyökerek és az ágak közötti összeköttetést szimbolizálja. A fára jellemző változások – a növekedés (gyermekkor), a virágba borulás (fiatalkor), a termés érése (gyermekek születése) majd a kiszáradás (az elmúlás) az emberi élet szakaszainak is megfeleltethetők.
Természetesen, ha a halottak koporsóban kerülnek végső nyughelyükre, a fából készült megoldások mellett léteznek rézből, bronzból, rozsdamentes acélból, aranyból készült példányok is. Azonban ezek, ahogy arról már szó volt, csak kriptában helyezhetők el Magyarországon.
 

A szertartás, búcsúztatás menete

Ahhoz, hogy maga a szertartás és a temetés kezdetét vehesse, számos előkészületet kell elvégezni. Intézni kell a bürokratikus tennivalókat, ki kell választani a ládát, a temetés időpontját, tisztázni szükséges a sírhellyel kapcsolatos kérdéseket – sírhelyet vásárolni, vagy a meglévőt elbontani. Értesíteni kell a hozzátartozókat, intézkedni a halott öltöztetése, előkészítése kapcsán, gondoskodni a szertartás részleteiről (zenét, virágot, szertartás típust – egyházi, polgári – választani) - és még ezer feladat áll a temettető előtt. Ha nincs erőnk foglalkozni a részletkérdésekkel, a temetkezési vállalatra is bízhatunk minden döntést. Azonban a szertartással és a temetéssel járó procedúra abszolválása kizárólag a hozzátartozók feladata – ezért az alábbiakban bemutatjuk, hogy néz ki egy átlagos búcsúztatás menete.
 
A koporsós szertartás menete:

• A kezdő időpont előtt legalább fél-egy órával illik megjelenni. Ekkor a test már a ravatalozóban vár az utolsó útjára. A koszorúk elhelyezésre kerülnek, megérkeznek a hozzátartozók. Ha nyitott koporsóban van elhelyezve, látható az elhunyt teste, azonban szokásos esetben halottak szeme a szemfedél által van beborítva, hogy csak az nézhessen bele az eltávozott lelkük tükrébe, aki a felemeli a szemfedelet. (A halottak szeme egyébként régebben azért került ilyen formán eltakarásra, hogy nehogy maguk után szólítsanak az élők közül valakit).
• Az egyházi vagy világi személy által vezetett gyászszertartás és gyászbeszéd elhangzása után a koporsó a halottas kocsiba kerül (mégpedig lábbal a sír felé, a hagyomány szerint azért, hogy az elhunyt ne legyen hazajáró). Ekkor a résztvevők, vagyis a pap vagy polgári búcsúztató személy, a családtagok, rokonok, barátok, illetve a halottaskocsi elindulnak a végső nyughely felé. A menetet a szertartásvezető vezeti, őt követi a halottas kocsi, a halottaskocsit közvetlenül a legközelebbi hozzátartozók, őket a távolabbi kapcsolatban állók.
• A sír meg van nyitva, a sírásók a helyszínen várnak. A halottas kocsiból temetés lebonyolításáért felelős személyzet kiemeli a halottas ládát, és lécek segítségével elhelyezi a gödör felett.
• Ekkor elhangzik az utolsó beszéd, majd megtörténik a láda leengedése a sírba. Ilyenkor szokás, hogy a közeli hozzátartozók a sírba földet szórnak vagy virágot ejtenek. Ezután a sírásók megkezdik a behantolást, majd elhelyezik a koszorúkat a sír körül.
• Végül a család fogadja a temetésen megjelent személyek részvétnyilvánítását, majd a társaság a halottszállító autóval, a szertartásvezetővel, a személyzettel együtt elvonul a helyszínről.

Természetesen a fenti menetrend nem kőbe vésett, a búcsúztatónak nem feltétlenül muszáj szomorúnak sem lennie. Elhangozhatnak az elhunyt kedvenc zeneszámai, vidám történetekkel is megemlékezhetünk róla a gyászbeszéd során.
A temetést követően az élők halotti torral, étteremben vagy a család otthonában közösen elfogyasztott ételekkel adóznak az elhunyt emlékének, mégpedig a hagyomány szerint a halottak haragjának engesztelése, jóindulatuk biztosítása érdekében. Ugyanis régebben tabu volt azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy mi történik a halottal a koporsóban – tudták az emberek, hogy előbb utóbb úgyis megtudják a kérdésre a választ, ezért nem is firtatták, hanem az elhunyt emlékének életben tartásával próbálták enyhíteni fájdalmukat.