A ravatal, a szertartás, a halotti búcsúztató részletei

Amíg a ravatalozóban a ravatalra kerül az elhunyt, és kezdetét veheti a hallotti búcsúztató szertartása, addig hosszú utat kell megtennie a családnak, és számos döntést kell meghoznia. Ezek között az első és legfontosabb, hogy legyen-e formális búcsúztatás a ravatalozóban vagy bemosásos temetés esetében a szóróparcellánál. Ha igen, polgári szertartás vagy egyházi ceremónia – református, katolikus halotti búcsúztató, gyászmise – keretében, vagy esetleg alternatív módokon, például a családtagok búcsúbeszédeivel.
 
Ha ezt eldöntjük, akkor egy sor egyéb kérdés automatikusan megoldódik. Például, ha katolikus halotti búcsúztatót választ a család, akkor a zene kapcsán nem kell döntést hozni, hisz az a gyászmise része, nem pedig opcionálisan választható elem. Ugyanez igaz a református temetési énekek kapcsán is. Fontos, hogy a temetkezési vállalkozó is tud segíteni a búcsúztatás részleteit illetően, sőt igény esetén akár a ceremóniával kapcsolatos döntések egy részét is meghozhatja a hozzátartozók helyett. Tapasztalatból tudják ugyanis, hogy a gyász terhe alatt roskadozva sokszor nem könnyű minden apró részletre gondot fordítani. Mindazonáltal tény az is, hogy az igazán emlékezetes búcsúztatások mindig személyre szabottak. Egyedi, mégis kegyeletteljes módon biztosítják az elhunyt számára a végtisztességet, a hozzátartozók számára a gyászuk kifejezését, az elköszönés méltó formáit. Habár nem muszáj a családnak a temetési végső búcsú kérdéseit illetően minden részletkérdéssel tisztában lennie, vagy azok kapcsán döntéseket hoznia, mégis az emlékezetes rituálé megrendezéséhez érdemes tisztában lenni a lehetőségekkel. Ezért az alábbiakban ismertetjük a legfontosabb tudnivalókat, hogy ha a család maga szeretné meghozni a döntéseket, azt minél több ismeret birtokában tehesse meg.
 

Formális vagy alternatív búcsúztatás?

A halotti búcsúztatatás kapcsán az első és legfontosabb kérdés az, hogy kér-e a család formális ceremóniát. Formális ceremónia alatt az elhunyt földi maradványait tartalmazó koporsó, vagy urna ravatalozó teremben lévő ravatalon történő elhelyezése, a gyászolók teremben történő összejövetele, és a búcsúztatás hagyományos menetrend szerint történő lebonyolítása értendő (szórásos temetés esetén mindez a bemosás helyszínén történik).
Ha nem ragaszkodik a család a ravatalozóban történő megjelenéshez, az elhunyt ünnepélyes búcsúztatásához, a klasszikus temetéshez - mert például hazaviszi a hamvakat -, ez esetben formális ceremóniára értelemszerűen nem kerül sor. Azonban informális elköszönésre ilyenkor is bőven van lehetőség.
A klasszikus ceremónia megtartása mellett szól a hagyomány, adott esetben a vallásos érzület, az ünnepélyesség, az elhunyt iránti tisztelet nyilvános kifejezése. A klasszikus temetés egy nyilvános búcsú az elhunyttól, egy végleges, társas aktus, ami segíti a lezárást, elköszönést, a gyászfolyamat megindulását. Hátránya, hogy tetemes anyagi költségekkel jár. A búcsúztató terem bérlésének, díszítésének, eszközeinek ára, adott esetben a holttest előkészítésének költsége, a szónok tiszteletdíja, majd a végső nyughelyre kísérés és a temetés költségei stb. összességében nem kis tételt jelentenek. Ennélfogva a legtöbb temetőben van lehetőség a klasszikus ceremónia mellőzésére, és az elhunyt végső nyughelyen történő közvetlen és azonnali elhelyezésére.
 
Természetesen léteznek alternatív (informális) búcsúztatási megoldások is. Ezek között a legjellemzőbb az az eset, amikor a család hazaviszi az elhunyt maradványait, és a maga módján vesz tőle búcsút. Például a kedvenc kirándulóhelyén egy ad hoc összejövetel keretében vagy egy olyan helyen, amelyhez szép emlékek fűzték. Ilyenkor nincs időbeni megkötöttség, hisz a búcsúztatás akármikor megtartható, és a költségek is minimálisak. Ha azonban sor kerül formális aktusra, dönteni kell azzal kapcsolatban, hogy polgári vagy egyházi szertartás szerint történjen-e a búcsúztatás.
Mielőtt bármilyen szervezésbe kezdenénk, fontos utánanézni, hogy az elhunyt nem rendelkezett-e már a búcsúztatás részleteit illetően, esetleg nem hozott-e már valamilyen döntést a halála előtt.
Akárhogy is határoz a család, ha megvan a búcsúztatás időpontja, sort kell keríteni a barátok és az ismerősök értesítésére. Ennek legelterjedtebb módja a gyászértesítő elkészítése, kiküldése.  Vidéki városokban még tartja magát a gyászjelentés közzététele a helyi lapban, hiszen jó eséllyel ugyanazt az újságot olvassa a fél város.
 
Szempontok gyászjelentés készítéséhez.
 

A polgári búcsúztatás ára, menete, formai és tartalmi elemei

A polgári szertartás menete abban különbözik az egyházi búcsúztatástól, hogy nem tartalmaz vallásos elemeket, ennélfogva felekezeti hovatartozástól függetlenül választható. Előnye, hogy a nem hívők meggyőződését, világnézetét is tükrözi, ugyanakkor számos személyre szabási lehetőséget is biztosít, így nem csoda, hogy az utóbbi években, évtizedekben ez a forma vált a legnépszerűbbé. Egyházi fenntartású temetkezési helyeken is van lehetőség világi szertartás megtartására.
A polgári szertartás menete általában a következőképpen alakul. A temetési végső búcsú kezdete előtt, amíg a résztvevők összegyűlnek, a búcsúztatatás helyéül szolgáló teremben halk zene szól. A dalok kiválasztása törtéhet a szónok vagy temetkezési szolgáltató által, de kiválogathatja őket egy listából a temetést szervező hozzátartozó is. Ha azonban valaki szeretné személyre szabni azt, hogy mi szóljon a háttérben, és szeretne egyedi dalt, dalokat választani, arra is van lehetősége. Zene ugyanis nemcsak a hozzátartozók gyülekezésekor hangzik fel, hanem az intermezzok alatt, illetve az autóból a végső nyughelyre kísérés során, illetve az elhunyt végső elhelyezésekor is.
A búcsút, mely vagy a búcsúztatási teremben vagy bemosás esetén a bemosást lehetővé tevő parcella mellett történik, általában világi rétor végzi, bár a szónoklatot egy vagy több családtag, ismerős, hozzátartozó is megtarthatja. Ebben az esetben a polgári búcsúztatás ára alacsonyabb lehet, hisz a szónok tiszteletdíját nem kell kifizetni. Beszéd először a végbúcsú helyszínéül szolgáló teremben hangzik el, majd egyszer a végső nyughelyhez vezető úton, illetve még egyszer a nyughelyhez érve, majd utoljára az elhunyt elhelyezése előtt. A szónoklat tartalmazhat verseket, idézeteket, szépirodalmi részleteket, és a szöveget gyakran énekek egészítik ki. Ezekről célszerű egyeztetni a temetést tartó szónokkal vagy a lelkipásztorral, hogy igazán személyes, kegyeletteli halotti búcsúztatatás hangozzék el, amikor a szeretett elhunytat utolsó útjára kísérjük. A szöveg célja az elhunyt életének, halálának, elgondolkodtató pillanatainak bemutatása, illetve vigasz nyújtása az összegyűltek számára.
 
A gyászbeszédben szokás megemlíteni az elhunyt nevét, születési helyét, idejét, fiatalkora eseményeit, iskoláit, házasságkötése idejét, családi viszonyait, hobbiját, pozitív karaktervonásait. Általában szó esik a szüleiről, gyermekeiről, unokáiról, a velük való viszonyáról, utolsó munkahelyéről, kitüntetéseiről, eredményeiről, a halál okáról, körülményeiről, és arról, hogy név szerint kik búcsúznak tőle. A gyászbeszédet általában a szónok készíti, valamelyik hozzátartozó közreműködésével, aki a szöveghez szükséges információkat szolgáltatja az elhunytról, és aki igény esetén idézeteket, verseket választ a búcsúbeszédhez.
Fontos megjegyezni, hogy a halotti beszédet a család is elkészítheti. Tekinthetjük ezt egy utolsó, szeretetteljes gesztusnak az elhunyt felé, amelyben megfestjük egy egyedi ember portréját. Gyászbeszédet írni embert próbáló feladat, de az írás által a gyász folyamata is könnyebben megindítható.

Szempontok a méltó búcsúztató, halotti beszéd elkészítéséhez.
 
A ravatalozó teremben történő búcsúztatás végén a polgári szertartás menete megindul a sírhely felé, élén a ceremóniamesterrel. A végső nyughelyhez érve a szónok verseket szavalva köszön el az elhunyttól, majd örök búcsút vesz a hozzátartozók nevében is. A holttest végső elhelyezése után a szónok elsőként nyilvánít részvétet a családtagok felé.
 
A polgári búcsúztatás ára több tényező – helyszín, távolság, az időpont zsúfoltsága, sürgősség - illetve a különböző kedvezmények igénybevételének függvényében változik. Fontos, hogy a búcsúztatás helyéül szolgáló terem bérleti díját és a járulékos költségeket a ceremónia ára általában nem tartalmazza. A polgári szertartás ára tulajdonképpen a szónok tiszteletdíját, illetve a beszéd megírásának költségét tartalmazza, ami 30 000 forint körül kezdődik/alkalom.
 

Az egyházi temetési szertartás ára, menete, tartalmi és formai elemei

Az egyházi ceremóniák a vallásos hitű elhunyt lelki üdvét, és az ittmaradók vigasztalását szolgálják. Egyházi szertartás akkor választható, ha megtörténik a haláleset plébánián történő anyakönyvezése és ha az elhunyt nem gyalázta nyilvánosan az egyházat. Lényeges különbségek vannak azonban a református és a katolikus halotti búcsúztatók között, és ezek az eltérések nemcsak az egyházi temetési szertartás árakban öltenek testet, hanem a praktikus gyakorlat során is.
 
A katolikus ceremónia a katolikus temetési szertartáskönyv alapján történik. Az elhunytnak az egyház tagjának kell lennie -, és alapesetben, tehát ha a család nem kér gyászmisét, két helyszínen valósul meg: a ravatalozóban és a sírnál. Előbbi helyen először a pap üdvözli az összegyűlteket, vallásos zsoltárimákat katolikus temetési énekeket énekel, igeliturgiát tart, beszenteli a végbúcsú helyszínét, majd a hívekkel együtt könyörög, utána pedig következik a Miatyánk elimádkozása, egy vagy több záróének eléneklése és a menet elindítása. A sírnál a pap szenteltvizet hint a síremlékre, a sírba helyezés során elbúcsúzik a halottól, elimádkozza a Hiszekegyet, együtt könyörög a hívekkel az elhunytért és a hozzátartozókért, majd különböző imádságok, katolikus temetési énekek következnek, végül pedig a ceremónia zárása. A temetés napján van lehetőség gyászmise kérelmezésére és celebrálására is római katolikus templomban. A római katolikus temetési szertartás ára kántor nélkül 20 000 forint, kántorral 30 000 forint. A katolikus egyházi temetési szertartás ára azonban sok esetben nem tartalmazza a harangozás költségét (ez extra 1 500 forint, bár, ha az elhunyt vagy a családtagja fizetett egyházfenntartói járulékot, az összeg feleződhet).
 
A református lelkész válogatás nélkül, mindenkit elbúcsúztat, akinek a temetésére felkérik, tehát nincsenek feltételei a részvételnek, sem kizáró okai. Tehát például nem kell az egyház tagjának lennie az elhunytnak. A református eljárás során református temetési énekek szólnak, a lelkipásztor gyászistentiszteletet tart, a keresztyén reménységről, a feltámadásról és az örök életről szól, és az Élet Uráról, aki legyőzi a halált, és aki üdvösséget és vigasztalást nyújt az élőknek. Református rítus esetén a forgatókönyv a következő. A végbúcsú feladásának helyszínén fohászok, református temetési énekek, imádságok, igehirdetések, úri imádságok, áldások szólnak, a sírhelynél fohász, apostoli hitvallás, áldás, hantolás alatt ének, hantolás után elköszönés hangzik el (a különböző temetéstípusok között lehetnek a forgatókönyvet illetően eltérések). A református temetési szertartás ára 20 000 forintnál kezdődik rejtett költségek nélkül.
 

A búcsúztatás során meghozandó további döntések, választási lehetőségek

Nem valószínű, hogy bárkinek is meglepetést okozna, hogy a búcsúztatáson illő öltözetben tanácsos megjelenni.
Értelemszerűen gondolnia kell a családnak a búcsúztatás díszeivel, a koszorúkkal, virágokkal is. A legtöbb, temetkezéssel foglalkozó cég szolgáltatásai között szerepel a virágok megrendelésének a lehetősége. Érdemes megbeszélni, hogy ezzel is megbízza-e a megrendelő a vállalkozót, vagy egyénileg intézi.
Ha sok hozzátartozó érkezik nagyobb távolságról, megfontolandó, hogy a temetés helyének közelében asztalt foglaljon a család vagy otthoni környezetben rendezze meg a halotti tort.