A hamvasztás napjainkban főleg a városokban egyre inkább bevett alternatívának számít. (Latin neve crematio, innen származik a krematórium, vagyis a holttest elégetésére szolgáló hamvasztó kemence neve). Annak, hogy a holttest krematióriumban történő elégetetése egyre elterjedtebb temetkezési formának számít, több oka van. Azonban ezen okok között a legfontosabb az, hogy megfizethető kategóriát képvisel. Emellett pedig egyszerűbb és praktikusabb alternatívát jelent az egyéb, hagyományos formákkal szemben.
→a krematorium használatának díjából
→a holttest hamvasztó üzemben történő kezelésének, mozgatásának díjából
→a hamvasztó koporsó díjából
→a holttest otthonról, kórházból, igazságügyi intézményből a hamvasztó üzembe történő elszállításának díjából
→a hamvveder betétdíjából
→a hamvak iroda területére történő elszállításának díjából
→és az ügyintézési (halottvizsgálati bizonyítvány, engedélyek stb) díjából áll össze
Mindez összesen kb.150 ezer forint körüli költséget jelent, amely lényegesen kisebb terhet jelent az egyéb megoldások áraival szemben. Fontos, hogy ez irányadó összeg, egyedi igények, speciális szituációk esetén a költség magasabb lehet.
Az eljárásnak van ugyan költsége, de ez a költség a megfizethető kategóriát képviseli. A „takarékos” nyughely (urnasírhely vagy hamveder fülke), a koporsó helyett hamvveder megvásárlása eleve kisebb tételt jelent. Egyszerűbb a nyughely rendben tartása is, ami főleg távol élő hozzátartozók esetén nem elhanyagolható szempont. Választható olyan lehetőség is, amikor a hamvak visszakerülnek a természetbe. Ilyen a bemosásos temetés vagy a legújabban az emlékerdőben való diszperzió. A hozzátartozók kérésre kis mennyiséget kaphatnak az elhunyt hamvaiból, amelynek elhelyezéséről aztán ők döntenek. Szétszórhatják a kedvenc helyén, vagy a kertben lévő fa körül, esetleg ékszerbe, dísztárgyba zárva érezhetik mindig közel magukhoz az elhunytat.
De hogyan is zajlik a hamvasztás menete? Bárkit el lehet hamvasztani? Mi és hogyan történik pontosan az emberi test elégetése során? Ezekre a kérdésekre igyekszünk az alábbiakban válaszolni.
Fontos tudni, hogy a temetési ügyintézés elindításához első lépésként a temettetőnek rendelkeznie kell az orvos által kiállított halotti bizonyítvánnyal. Mégpedig olyan bizonyítvánnyal, amelynek vonatkozó pontjánál az orvos elhamvasztható rubrikát bejelölte. Ugyanakkor a temettetőnek rendelkeznie kell a hivatal által kiállított (záradékolt) halotti anyakönyvvel is. Ezt követően lehet elszállítani a holttestet speciális, erre a célra kialakított járműben, amely a közegészségügyi/járványügyi szabályoknak, illetve kegyeleti feltételeknek megfelel.
Magyarországon tizenhét krematiórium, azaz hamvasztóüzem működik. Van ugyan egy 1999-es rendelkezés, mely arról rendelkezik, hogy a halottat a legközelebbi krematióriumba kell szállítani, de ez nem törvény. Vagyis a család dönthet úgy, hogy egy másik hamvasztóüzemet bíz meg a feladattal.
Szigorú szabályok határozzák meg, hogy kit lehet elhamvasztani és kit nem. Így például nem hamvasztható az a személy, akinek a személyazonossága nem tisztázott – egészen addig, amíg a beazonosítás meg nem történik. Illetve szintén nem választható ez az eljárás külföldi állampolgár esetében, vagy ha az elhunyt halálával kapcsolatban valamilyen büntetőeljárás van folyamatban. Szintén kizáró tényező, ha a halál okaként idegenkezűség gyanúja vetődik fel – ilyenkor a körülmények tisztázásáig nem adják ki a hal.bizny.-t.
Maga a hamvasztás folyamata 60-90 percet vesz igénybe. A hamvasztóüzemek úgy vannak kialakítva, hogy egy kemencében egyszerre egy holttest égethető el. Tehát azok a rémhírek, amelyek a hamvak összekeveréséről szólnak, teljes mértékben megalapozatlanok.
A tiszta, felöltöztetett holttest, ha minden rendben van, kap egy sorszámot, amely alapján a továbbiakban be tudják majd azonosítani. Ezt egy éghetetlen anyagon rögzítik, amit a holttest feje mellett helyezik el a koporsóban. A koporsót a bekezelő villa segítségével helyezik be a mesterek az égéstérbe. A kemencék felfűtése körülbelül 3-4 órát vesz igénybe, ennyi idő alatt érik el az ideális, 700-900 Celsius fokos hőmérsékletet. Ezután tovább melegítik őket 1000-1100 Celsius fokra. A folyamatot automatizmus irányítja.
Mire a hamvasztás menete befejeződik, a kemencék visszahűlnek 700 Celsius fokra, ekkor helyezi át a hamvakat a hamvasztómester egy őrlőedénybe. Előtte az éghetetlen anyagra írt sorszámot kiveszi, s ez az őrölt maradványokkal együtt az elhamvasztott (cremated) nevére kikészített urnabetétbe kerül. A légmentes záródás biztosítása érdekében az betétet a tetejével összeforrasztják, s innentől már készen áll a gyászszertartásra. Gyakran elhangzik ügyfeleinktől az a kérdés, hogy hamvasztás után mennyi hamu marad? Nos a válasz az, hogy a holttest és a rajta lévő ruha tömegétől függően, 2-3 kg.
A crematio folyamata kapcsán régebben sok tévhit keringett: igaz ma is akad néhány. Ilyen például hogy egyes hadseregeket mozgó krematórim követi a holttestek eltüntetése céljából. Nos, ez valószínűleg nem igaz, de az tény, hogy Indiában valóban fejlesztettek ilyen eszközt a koronavírus idején
A krematoriumok borzongató és egyben titokzatos helynek számítottak, ahol a dolog természeténél fogva átláthatatlan módon történt a testek megsemmisítése. A tévhitek eloszlatása céljából azonban ma már a hamvasztás képekben is megtekinthető. Íme néhány példa:
Tömeges crematio Indiában, Covid idején, 2021-ben
Mozgó krematórim Indiában, 2021-ben
Késő bronzkori halottégető hely Olaszországban
Hamvasztó üzem
Maradványok örlés előtt
Hamvak
Hamvak
Korábban az eljárás nem volt annyira elterjedt, s nem volt elérhető róla annyi információ, mint manapság. (Vagyis például a hamvasztás képekben sem volt megtekinthető.) Emiatt sokakban félelmet keltett, s rossz érzéssel gondoltak arra, hogy szeretteiket (vagy magukat) haláluk után „elégetik”. Másrészt a keresztény világban sokáig csak a hagyományos, kőből, fából vagy ércből készült láda (koporso) volt megengedett. Hiszen a test elégetése eredetileg vallásellenes okokból alakult ki – a halál utáni feltámadás gondolatának tagadásához kapcsolódott. Ma már azonban az egyházi temetéseken is teljesen elfogadott.
A crematio térhódítását sokáig gátolták bizonyos fura tévhitek, amelyek ma már egyre kevésbé jellemzőek. Sokan attól tartottak, hogy összecserélik az emberi hamvak tárolására szolgáló edényeket, és a végén valaki másnak a földi maradványait kapják meg. Vagy hogy egyszerre több holttestet égetnek el egy krematorium kemencéjében, és a végén a közös hamuból töltenek mindegyik urnába. Sőt még olyan bizarr hiedelmek is előfordultak, hogy a halottak felülnek a crematio közben. Valójában ez egy erőteljesen szabályozott, komoly technikákat használó folyamat, így mindezek a félelmek alaptalanok.
A családok jelentős része még a közelmúltban is viszolygott a test elégetésének gondolatától. Ma viszont a budapestiek körében már ritkaság, hogy valakit hagyományos módon temessenek el. Mint már volt róla szó, ennek itthon főként anyagi okai vannak. A hamvasztás ára a töredékébe kerül, mint a legegyszerűbb hagyományos megoldás, de eközben Európa gazdagabb felén is megfigyelhető a trend. Mindebből arra következtethetünk, hogy a halottakhoz való viszony átalakulása is közrejátszik a változásban.
Az előítéletek kisöprését a mostanában egyre gyakoribb, krematóriumok által rendezett nyílt napok is segítik. A hamvasztás képekben a legautentikusabb módon ezen események alkalmával tekinthető meg. Ezek, bár extrém programnak hangzanak. annyira mégsem azok. Kiválóan el tudják oszlatni a tévképzeteket - többek között a hamvasztás képekben is megtekinhető a kiállításokon. Az újfajta temetési szolgáltatások pedig tovább gyorsítják a földbe temetésről való átállást a halott égetésre. Ma már sok helyen ugyanúgy fel lehet ravatalozni a halottat, mint egy temetői szertartás előtt. Így a hozzátartozók el tudnak búcsúzni a szerettük földi maradványaitól, mielőtt az hamuvá válik. Illetve olyan helyeket is találunk, ahol a család galériáról nézheti, hogyan teszik az urnát a kemencébe
© Minden jog fenntartva 2023