Hagyaték

Hagyatéki eljárás menete, lényege, értelme

Ebben a bejegyzésben a teljesség igénye nélkül áttekintjük a hagyatékkal kapcsolatos kérdéseket, mint például:
  • Mi az a hagyatéki tárgyalás, a hagyatéki eljárás, mi a célja, értelme?
  • Tényleg létezik olyan, hogy hagyaték ingyen elvihető?
  • Mennyibe kerül a közjegyzői költség?
  • Örökösödési illeték
  • A hagyaték visszautasítása, a hagyaték felvásárlás milyen módokon valósulhat meg?

Mi a hagyaték, a hagyatéki eljárás, a hagyatéki tárgyalás?

A hagyaték és az örökség a köznyelvben szinonimaként használatosak. A bírói gyakorlat nyomán hagyaték alatt ingatlanokat, ingó vagyontárgyakat, jogokat, követeléseket és kötelezettségeket értünk. A hagyatéki eljárás polgári nemperes eljárás; célja deklaratív, tehát nem öröklési jogot keletkeztető, hanem az öröklést közhitelesen tanúsító hatály van. Az eljárás során a közjegyző eljárása az elsőfokú bíróság eljárásával azonos hatályú. Az eljárás során a közjegyző begyűjti a tényálláshoz szükséges adatokat, majd ha minden körülmény tisztázódott, összehívja a hagyatéki tárgyalást. Itt megtörténik az örökhagyás tekintetében irányadó rend, az örökösök, és az általuk örökölt hagyatéki elemek kihirdetése, és adott esetben az örököség átruházásának hitelesítése. Az eljárás hónapokig is elhúzódhat és természetesen díjköteles.

Mikor indul a hagyatéki eljárás?

A hagyatéki eljárás akkor kezdődik meg, amikor a jegyző a halottvizsgálati bizonyítvány alapján, vagy ha ez nem áll rendelkezésre, akkor a holtnak nyilvánító végzés vagy a halál tényét megállapító hatósági döntés alapján, illetve olyan személy bejelentése alapján, akinek jogi érdeke fűződik a hagyatéki eljárás megindításához, vagy az ingatlanügyi hatóság értesítése alapján tudomást szerez az örökhagyó haláláról. Ezt követően a jegyző a becsatolt iratok és a felek meghallgatása alapján elkészíti a hagyatéki leltárt.

Mi a célja?

Az eljárás célja az elhunyt személy hagyatékának hivatalos rendezése és átadása az örökösök részére. Fontos tudni, hogy ha a hagyatéki eljárás egy hagyatékátadó végzéssel zárul, akkor ez a végzés nem igazolja sem a hagyatékban szereplő vagyontárgyak hozzá tartozását, sem a létezésüket. Más szóval az örökösök csak akkor vehetik birtokba az átadott vagyontárgyakat a hagyatékátadó végzés alapján, ha ezek valóban az elhunyt tulajdonában voltak. A hagyatékátadó végzés csupán azt igazolja, hogy kik az örökösei az elhunytnak, de nem tanúsítja, hogy az elhunyt valóban tulajdonosa volt az adott vagyontárgyaknak.

Mi alapján kerül meghatározásra, hogy melyik közjegyző az illetékes?

Az eljárás lefolytatására az illetékes közjegyző az lehet, akinek a székhelyén az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, vagy lakóhely hiányában az utolsó belföldi tartózkodási helye volt. Amennyiben ezek sem állnak rendelkezésre, akkor az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye szerinti közjegyző illetékes. Ha ezek is hiányoznak, akkor a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerinti közjegyző, és minden egyéb esetben a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által kijelölt közjegyző végzi el az eljárást az öröklési ügyben érdekelt fél kérelme alapján. Ezek a lehetőségek egymást követő és kizárólagos sorrendben állnak fenn.

Mi a közjegyző feladata?

A közjegyző feladata, hogy függetlenül és pártatlanul végezze a hagyatéki eljárást, és tájékoztassa az érdekelteket az eljárási jogokról és kötelezettségekről.
Ha a jogszabály nem írja elő a tárgyalás megtartását, a közjegyző tárgyalás nélkül adja át a hagyatékot.
Amennyiben a jogszabály tárgyalás tartására kötelezi a közjegyzőt, a megküldött hagyatéki leltár kézhezvétele után a közjegyző elkezdi a tárgyalás előkészítését. A közjegyző csak akkor tűzi ki a tárgyalást, ha az ügy minden szükséges adatával rendelkezik, és alkalmassá vált a tényállás tisztázására. A tárgyalás előkészítése során általában több szervvel kell egyeztetnie a közjegyzőnek, ami hónapokig is eltarthat, de erre kifejezett törvényi határidő nincs.
A közjegyző a tárgyalásra az érdekelteket megidézi a hagyatéki eljárásban. Ha az idézett személy vagy képviselője nem jelenik meg a tárgyaláson, annak nem akadálya a tárgyalás megtartásának, a hagyaték átadásának vagy az eljárást befejező más végzés meghozatalának. Külföldön élő örökös esetén a közjegyző hirdetmény útján kézbesíti a hagyatékátadó végzést.
A hagyatéki eljárásban történő képviselethez meghatalmazás adható. Ez lehet ügyvédi meghatalmazás, közjegyző által hitelesített magánokiratba foglalt meghatalmazás, vagy két tanú előtt aláírt teljes bizonyító erejű magánokirat. Az okiraton fel kell tüntetni a tanúk nevét és lakóhelyét (vagy tartózkodási helyüket, ha ez hiányzik). Az eredeti vagy hitelesített másolatot az első jelentkezés alkalmával a meghatalmazott köteles átadni a közjegyzőnek az iratokhoz csatolás céljából. Az eljárásban szemben álló felek, jogügyletet kívánók vagy egymással ellentétes érdekeltségű felek nem képviselhetik egymást, és ugyanaz a személy sem lehet az ilyen felek képviselője.

Közjegyzői költségek

A közjegyzők tevékenysége számos fontos feladatot foglal magában, amelyek során közokiratokat állítanak ki, nyilvántartásokat vezetnek, aláírásokat hitelesítenek, és jogi tanácsadást nyújtanak ügyfeleik számára. Az általuk kiadott okiratok jellemzője a közhitelesség, amely rendkívül erős bizonyító erejű, így bizonyos esetekben a bírósági eljárásokat is kiválthatják. Tevékenységüket szigorúan ellenőrzi és szabályozza a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, valamint számos jogszabály, amelyek eltérést nem engednek.
Ez a szabályozás érvényes a díjazásukra is, amelyet soha nem egyezség, hanem kizárólag jogszabályi rendelkezés határoz meg. Ez egy összetett rendszer, amely főszabályokat és kivételeket egyaránt tartalmaz, és szinte bármilyen céges vagy magánjellegű ügyintézés során érinthet bárkit. Az alábbiakban részletesen ismertetjük a közjegyzői díjak szabályozását, kezdve az általános szabályoktól egészen konkrét esetekig bezárólag.
A közjegyzői díjak alapját a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet (a továbbiakban: Díjrendelet) határozza meg. Ez a rendelet kötelező erejű mind a közjegyzők, mind az ügyfelek számára, és pontosan meghatározza, hogy milyen esetekben és milyen mértékben kell díjat fizetni. A Díjrendelet alapján a közjegyzői eljárásért munkadíjat és költségtérítést kell fizetni, amelyet az eljárást kezdeményező vagy érintett fél köteles megfizetni.
Fontos kiemelni, hogy a közjegyzői díj nem minősül illetéknek, így az illetékekre vonatkozó kedvezmények ebben az eljárásban nem érvényesíthetőek. A Díjrendelet szerint a munkadíj megállapítása főszabály szerint az ügyérték alapján történik. Ha az ügyérték nem állapítható meg, akkor a tevékenységre fordított idő alapján számítják ki a díjat. A munkadíjat általában százalékos arányban határozzák meg az ügyérték alapján, amely sávosan emelkedő módszerrel történik.
  • Ha az ügyérték megállapítható és az nem haladja meg a 20 000 forintot, a munkadíj 5 500 forint.
  • Amennyiben az ügyérték 20 000 és 50 000 forint között van, a díj 5 500 forint plusz a 20 000 forint feletti rész 4 %-a. Például 25 000 forintos ügyérték esetén ez 5 500 forint plusz az 5 000 forint 4 %-, azaz összesen 5 700 forint.
  • 50 000 és 100 000 forint között az alapdíj 6 700 forint, és az 50 000 forint feletti rész 3 %-a. A rendszer folyamatosan emelkedő fix díjat és csökkenő százalékos arányt alkalmaz, egészen 1 000 000 000 forintig.
A közjegyzői díjak kiszámítása során vannak olyan esetek, amikor a díj fix összegben kerül meghatározásra, eltérően az általános díjszámítástól. Ezek a speciális eljárások általánosan előforduló típusok, ahol a díjat vagy fix összegben, vagy a szokásos munkadíj bizonyos százalékában határozzák meg.
Ha egy okirat másolatát, kiadmányát vagy kivonatát kell hitelesíteni, a munkadíja oldalanként 750 forint. Ha az okirat kizárólag vagy túlnyomórészt számokból áll, vagy idegen nyelven készült, akkor ennek a díja a kétszerese.
Ezekben az esetekben a közjegyzőnek nem kell tényfeltáró jelleggel foglalkoznia az üggyel, csupán egy kész tényt kell hitelesítenie vagy nyilvántartásba vennie. Ennek megfelelően a munkadíj fix összegben kerül kiszámításra, ami meghatározott módon adódik össze az elvégzett szolgáltatások alapján.

Az öröklés utáni adózás kérdései, az öröklési illeték

Mivel vagyonosodásnak számít, az öröklés utáni adózás általában nemigen elkerülhető. Az öröklési illeték a hagyatéki vagyon tiszta - tartozásokkal, kötelesrészekkel, közjegyzői tiszteletdíjakkal csökkentett értéke - alapján kerül meghatározásra. Lakástulajdon/tulajdonrész, lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni jog esetén az öröklési illeték 9%. Gépjármű esetén az öröklési illeték a vagyonátruházási illeték kétszerese. Egyébiránt, minden más, 300 000 forintnál magasabb értékű ingó/ingatlan vagyon esetében az illeték 18%. Mindazonáltal az egyenes ági öröklés adózása tekintetében a szabályok megengedőbbek. Tehát például az örökhagyó egyenes ági rokonai által megszerzett örökrészek örökösödéi illetékmentesek.

Hogyan történik a hagyaték visszautasítása?

A magyar jogban az örökhagyás minden külön jogcselekmény nélkül, az örökhagyó halálának pillanatában a törvény erejénél fogva áll be. Ezért a hagyaték visszautasítása céljából nyilatkozatot kell tenni. Mindazonáltal, ha a hagyaték visszautasítása nem történik meg, a nem kívánt hagyatékot nem feltétlenük kell kikukázni. Számos hagyaték ingyen elvihető / hagyaték felvásárlás csoport /szolgáltató létezik ugyanis a neten, tehát a tárgyak piacra juttatása nem-épp ördöngös feladat. Mindazonáltal, ha kiírjuk a lépcsőházi üzenőtáblára: hagyaték ingyen elvihető, biztosak lehetünk benne, hamar elkél az örökölt holmi. Ha pár kérdést megeresztünk hagyaték felvásárlás tárgyában, szintén.