Álló koszorú

Az álló koszorú temetési koszorúként szolgál elsősorban, bár egyéb események, például nemzeti ünnepek díszeként is használatos. Ahogy a neve is sugallja, áll, mégpedig a saját, épített keretén.  Mivel ez a típus a legmagasabb, leglátványosabb változat, ha az álló koszorú temetésre készül, általában a közeli családtagok, hozzátartozók rendelik meg, és helyezik el, hisz az ő fájdalmuk, gyászuk a legnagyobb. Rendszerint a ravatalt, a szertartás termét díszíti, és bár a sírhelyen is elhelyezhető, nagy méreténél fogva inkább a koporsós temetések kelléke. Az álló koszorú rózsából vagy bármilyen alkalomnak megfelelő virágból – kardvirágból, gerberából, kálából, szegfűből, krizantémből - is állhat.

Jellemzők

Magassága általában 80 cm-nél kezdődik; az átlagos díszek 100-120 cm-esek, de akár 250 cm-es nagyságot is elérhetnek. Átmérőjük 100 cm körül van. Lényeges, hogy alaposan fontoljuk meg a méreteket a dísz megrendelésekor akkor is, ha az álló koszorú temetési koszorúként, akkor is ha megemlékezések, díjátadók, ünnepi események kellékeként szolgál: ha az álló koszorú temetésre lesz megrendelve, a mérete nem lehet nagyobb a gyászoló család által rendelt temetői koszorúknál – vagyis ha ezek nem mi vagyunk, az a biztos, ha kisebb méretű példányokat kérünk. Érdemes figyelemmel lenni arra is, hogy milyen típusú szertartáson fogunk részt venni: például urnás temetés esetén, amikor a hely kevés, a virágfüzérek nem lehetnek nagyok, különben eltakarják az elhunytat, illetve a közeli hozzátartozók által elhelyezett díszeket.

A temetői koszorúk ezen álló típusa általában drótból és vesszőből álló vázon, fenyő alapon készül, amit örökzöldekkel tömnek ki a végső térbeli forma elnyerése érdekében, amely forma álltalában kör vagy ovális alakot vesz fel, de lehet csepp vagy szív formájú is. Végül a virágok, zöldanyagok, díszlevelek, illetve a szalagok kerülnek rá. 40-50 fokban döntött, vertikálisan helyezkedik el a ravatal vagy a sír előtt, ezért a virágos része csak szemből illetve oldalról látható.

Színek, virágok, a kompozíció elvei

Az álló virágfüzérekbe minimum 30 szál virág fűzhető, azonban minél több virág díszíti, annál előkelőbb hatást kelt, vagyis kerülendő a nagy méretű alapon/kevés virág típusú kialakítás, ugyanis szegényes és aszimmetrikus esztétikai élményt eredményez. Ennélfogva akár 100 szál virág is lehet a díszben - a nagyon nagyméretű példányok esetében ennél is több. Sokan a virágok számát az elhunyt kora szerint határozzák meg.

Az, hogy a dísz milyen virágokat tartalmazzon, többféleképpen – a virág üzenete, vagy a színelmélet - alapján is megválaszolható. Az álló koszorú rózsából szegfűből, kálából, gerberából, kardvirágból vagy krizantémből állhat, de választhatjuk akár az elhunyt, vagy az elhunyt családjának kedvencét is. A virágoknak és a színeknek is megvan a jelentése: ha az álló koszorú rózsából készül, az a szeretet, a szerelem jelképe, míg például a liliom az ártatlanság és tisztaság, a tulipán a fiatalság szimbóluma.

A virágok színei is jelentéssel bírnak. A fehér mindig jó választás, az ártatlanságot, a tisztaságot jelképezi. A piros szín is kifejezetten alkalmas a búcsúzásra. A szeretet, a szerelem jelképe, ezért általában az elhunyt párja, a szülei vagy a gyerekei választják ezt a színt. Ha az álló koszorú temetésre készül, érdemes két színből összeállítani, több szín esetén a színkör alapján kiválasztani az árnyalatokat – az egymáshoz közel álló árnyalatok együttese adja a legszebb harmóniát. A vegyes színekből álló díszek azt üzenik nekünk, hogy az élet győzedelmeskedik a halál felett. Férfias színnek számít a sárga, a kék, a narancs és ezek kombinációja.

Figyelemmel kell lenni ugyanakkor a színek megválasztása során az elhunyt életkorárára is. Fiúgyermek sírján ferhér virágok, leánygyermekén rózsaszínűek domináljanak. Felnőtt nőknek sárgát vagy erős rózsaszínt, férfiaknak vörös virágokat illik rendelni. Idősebbeknek bronzsárga, öregeknek lila vagy sötétbordó színű virágokat válasszunk.

Volt már róla szó, de fontos hangsúlyozni, hogy az álló temetői koszorúkat a közvetlen családtagok szoktak készíttetni, ugyanis ezek a szertartás központi díszei, elmaradhatatlan kellékei; az álló, nagyméretű, látványos kialakítása miatt ugyanakkor védelmezőleg áll a hozzátartozók és a koporsó előtt, az első sorban állók tekintete erre néz. Fontos, hogy diszkrét, visszafogott stílusú legyen a dísz - hivalkodást, a túlzás, a feltűnéskeltes sosem illik a szomorú alkalmakhoz.
Ha az álló koszorú temetési koszorúként szolgál, legtöbb virágbólt a helyszínre is szállítja a díszt, így ez esetben csak annyi a dolgunk, hogy időben odaérjünk. Ha a kiszállíttatás valami miatt nem lehetséges, akkor legalább 20 perccel a temetés kezdete előtt meg kell jelennünk a ravatalozóban, és a család díszei köré kell a mienket elhelyeznünk. A szertartás megkezdése után már kifejezetten illetlenség a ravatal köré virágot elhelyezni.