Öröklés A-tól Z-ig: öröklési sorrend, egyenesági, oldalági öröklés és minden, amit a témában tudni érdemes

Bár az öröklés fogalmával sokszor, sok helyen találkozni, a téma leginkább halálesethez kapcsolódóan jelenik meg. Ilyenkor viszont számtalan formában, kérdésben felmerül – például:

• Melyek az öröklés szabályai?
• Mi az a törvényes öröklés?
• Mi az egyenes ági öröklés?
• Mi az oldalági öröklés, melyek az oldalági öröklés szabályai?
• Az öröklés utáni adózás milyen anyagi terheket ró az örökösökre?
• Mit kell tudni egyenes ági, az oldalági öröklés adózása kapcsán?
• Mi az örökösödési illeték, mikor kell kifizetni, lehet-e optimalizálni?
• A hagyatéki eljárás kérdéseiről pedig egy másik cikkünkben térünk ki.

Ezért, a tisztánlátást elősegítendő, a következőkben megbeszéljük a fontosabb vonatkozásokat a tárgyban. A hagyatéki eljárás kérdéseiről pedig egy másik oldalon térünk ki.

Öröklés jogi szakértőt keresek  

A végintézkedés szerinti és a törvényes öröklés

Az öröklés szabályai kapcsán a legfontosabb elv a végintézkedés szabadsága. Tehát az, hogy az örökhagyó a vagyonát – akárcsak életében -, halálában is arra hagyja, akire akarja. Ebből következően az öröklés rendjét elsősorban az örökhagyó végintézkedése szabja meg. Ha végintézkedés nincs/nemigen terjed ki a hagyaték egészére, a törvényes öröklés szabályai az irányadók. Ebben az esetben a jogutódlás az öröklési sorrend szerint következő örökösöket illetti. Örökölni többféle címen, örökösként, hagyományosként, meghagyás kötelezettjeként, kötelesrészre jogosultként lehet.

A végintézkedés szerinti örökhagyás

A végintézkedés gyűjtő elnevezése mindazoknak a jogilag megengedett formáknak, amelyekben az örökhagyó vagyonáról (annak egy részéről) halála esetére rendelkezhet. A végintézkedés három formát – végrendeletet, öröklési szerződést, halál esetére szóló ajándékozást – jelenthet, bár a végrendelet a leggyakoribb. Ha tehát van érvényes végrendelet, az abban foglaltak szerint történik az öröklés. (Ez alól kivételt képez a kötelesrész, amely az egyenes ági rokonoknak – ha nem történik meg kitagadásuk az örökhagyó által - mindenképpen jár.) Ha viszont nincs végrendelet, vagy ha az nem terjed ki a hagyaték egészére, a törvényes öröklés szabályai lépnek életbe.

A törvényes öröklés szerinti örökhagyás

Ha az örökhagyó örökösnevezési jogával egyáltalán nem élt, vagy a nevezett örökösöknek juttatott vagyon a hagyatékot nem meríti ki, a törvényes örökhagyás szabályai az irányadók. Vagyis ilyenkor a törvényes örökösök, tehát az örökhagyó rokoni köre és házastársa kapja meg az örökséget. Mégpedig meghatározott sorrend, úgynevezett öröklési sorrend szerint.
Az örökhagyó rokoni köre magában foglalja az egyenes ági rokonokat és az oldalági rokonokat. Az egyenes ági rokonok azok, akik között leszármazási kapcsolat van (anya, apa, nagyszülők, dédnagyszülők, gyerekek, unokák, dédunokák). Az oldalágiak azok, akik bár rendelkeznek közös felmenővel – dédnagyszülővel, nagyszülővel, szülővel -, egymásnak egyenes ágon nem rokonai. A törvényes öröklés, ennélfogva öröklési sorrend szempontjából releváns szereplő még, mint hozzátartozó, a házastárs (bejegyzett élettárs) is. Az egyenes ági és az oldalági öröklés szabályai némileg eltérőek.

Az öröklési sorrend

Törvényben meghatározott öröklési sorrend mondja ki tehát, hogy végintézkedés hiányában az örökösök milyen sorrendben válnak örökössé. Az öröklési sorrend alapvetően a leszármazók öröklését biztosítja. Vagyis mindenekelőtt az elhunyt gyermekei örökölnek, mégpedig fejenként egyenlő arányban. Ha egyik gyermek az örökségből kiesik (például meghal), akkor az ő örökségét ő gyermekei kapják, mégpedig egyenlő arányban – és így tovább a dédunoka szintig.
A házastárs (bejegyzett élettárs) örökösödése a következőképpen néz ki.

• Ha az örökhagyónak van egyenes ági leszármazottja (gyermeke, unokája stb), a vele egy háztartásban élő házastársa (bejegyzett élettársa) holtig tartó haszonélvezeti jogot örököl az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon. Ugyanakkor egy gyermekrészt is kap a hagyaték többi részéből.

• Ha az örökhagyónak nincs egyenes ági leszármazottja (gyermeke, unokája stb), az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat. Továbbá a - a szülőkkel osztozva - a hagyaték többi részének felét, szülő hiányában pedig az egész hagyatékot, mindkét esetben az esetleges ági öröklési igénnyel érintett hagyatéki rész kivételével. (Az ági vagyon olyan ingatlan/ingóvagyon, amelyhez a vételárát az elhunyt valamely felmenője adta.) Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban

Leszármazók és házastárs hiányában az örökhagyó felmenői és oldalrokonai örökölnek, így az oldalági öröklés szabályai lépnek életbe. Az oldalági öröklés szabályai értelmében az oldalági örökösödési sorrend a következőképp néz ki:

• Szülök, illetve szülői leszármazók (a helyettesítés elve szerint)
• Nagyszülők, illetve nagyszülői leszármazók (a helyettesítés elve szerint)
• Dédszülők, illetve dédszülői leszármazók (helyettesítés elve szerint*)
• Távolabbi felmenők
• Valamennyi fenti személy hiányában végső soron az állam.

*A helyettesítési elv azt jelenti, a kiesett gyermek (vagy távolabbi leszármazó: unoka stb.) helyén az ö leszármazói osztoznak a hagyatéknak azon a részén, amit a kiesett gyermek (távolabbi leszármazó: unoka stb.) örökölt volna.

Mi az a kötelesrész?

A kötelesrész az az örökhagyó vagyona terhére vonatkozó részesedés, amely a rokonok/házastárs számára „jár.” A intézmény az egyenes ági rokonok/házastárs számára biztosít egy minimális részt a hagyatékból – tehát valamennyire korlátozza a végrendelkezés szabadságát. A kötelesrészből való részesülést a végintézkedésben történő kitagadással, és a kitagadás megokolásával lehet megtagadni. A kötelesrész a törvényes örökös rész egyharmada.

Melyek az öröklésből való kiesés esetei?

Az öröklésből az a személy esik ki:

• aki nem éli túl az örökhagyót;
• aki az öröklésre érdemtelen (az örökhagyó/más örökösök életére tör, a végakarat kinyilvánítását/érvényesítéstét akadályozza);
• aki lemondott az öröklésről, azaz nyilatkozott a hagyaték visszautasítása kapcsán;
• akit az örökhagyó az öröklésből kizárt, esetleg kitagadott;
• aki az örökséget visszautasította.

Végszó

Összefoglalva, egy haláleset nemcsak érzelmi kérdés, hanem számos jogi vonatkozással bíró ügy is. Komoly előkészületeket és tudatosságot igényel mind az örökhagyók, mind az örökösök részéről. Az örökhagyás jogi kereteinek, adóügyi vonatkozásainak megértése segít abban, hogy a családok harmonikusan és zökkenőmentesen rendezhessék a generációk közötti vagyoni átadás kérdéseit. Így biztosítva a békét és a jogbiztonságot az érintettek számára. Mindenképpen tanácsos tehát tudatosan készülniük mind az örökhagyóknak, mind az örökösöknek. Javasolt a végrendelet készítés témáját körbejárni, törekedni a jogszabályok naprakész ismeretére, akár szakember segítségét igénybe venni.

Öröklés jogi szakértőt keresek