Hogyan illik viselkedni egy temetésen?

Még ha soha nem is volt az ember temetésen, nem érheti meglepetésként az a tény, hogy vannak dolgok, amelyeket megtehetünk egy búcsúztatón és vannak, amelyeket nem. Ez utóbbiak ugyanis botránynak/illetlenségnek/tiszteletlenségnek számítanak. Bár nyilvánvaló, hogy a temetési etikett térben és időben változhat, azonban tartanunk kell magunkat az általános irányelvekhez, ha nem akarunk kínos pillanatokat szerezni magunknak, pláne a hozzátartozóknak. A temetésekre ugyanis minden más eseménynél inkább jellemző, hogy az elhunyt és családja iránti tiszteletet hivatottak kifejezni, hiszen a megemlékezések legfontosabb célja, hogy enyhítsék a család gyászát, fájdalmát. Ebbe pedig nem fér bele a temetésen résztvevők bármilyen szempontból feltűnő, kirívó, illetlen viselkedése. Az alábbiakban megnézzük, melyek azok a tipikus viselkedési formák, illetve mondatok, amelyek minden esetben kerüljünk el, ha kultúrembernek akarunk látszani.

Dolgok, amelyeket TILOS egy temetésen megtenni

Ha az a kérdés, hogy mit ne tegyünk meg a temetésen, a lista végtelen hosszúságúra nyúlhat. A fő szabály az, hogy függetlenül attól, hogy valójában mit érzünk az elhunyt vagy a rokonok iránt, tartozunk nekik néhány órányi csenddel és figyelemmel. Ha úgy érezzük, hogy erre nem vagyunk képesek, akkor egyszerűen ne menjünk el a temtésre.
Izgágaság, hiperaktivitás, a meghívottak figyelmének elterelése
Alternatíva: fogjunk a kezünkbe valamilyen apróságot – gyűrűt, gyújtót – és azzal babráljunk. Mellőzzük a koffeinfogyasztást, és együnk az esemény előtt kiadósan, hogy legalább az éhség miatt ne legyünk nyugtalanok.
Túlzott ásítozás
Alternatíva: ha fáradtak vagyunk, igyunk a szertartás előtt egy kávét. Ha oxigénhiány miatt ásítoznánk, vegyük egyenletes mély levegőket. Ha unatkozunk, próbáljuk lenyelni, vagy a szánk szélén beszívni/kiengedni a levegőt. Szedjük össze magunkat.
Nevetés, nevetési kényszer (pláne nevetőgörcs)
Alternatíva: álljunk fel a helyünkről, szedjük össze magunkat, menjünk ki a szabadba vagy a mellékhelyiségbe. Ez a megoldás még mindig kevésbé illetlen, mint a hangos nevetés a komoly esemény közepette.
Rikító, feltűnő színű ruhák viselése
Alternatíva: a temetés konzervatív esemény, ezért viseljünk konzervatív, sötét színű, az egész testet takaró darabokat.
Ösztönös, a kontroll hiányáról tanúskodó cselekvések
Alternatíva: ilyenkor nem elfogadható azt és akkor csinálni, amit és amikor akarunk, tehát pld. ne szertartás közben, hanem szünetben menjünk ki a mellékhelyiségbe.
Szükségtelen zajongás (telefon be/kikapcsolás zaja, feltűnő rágózás, dobogás stb.)
Alternatíva: némítsuk vagy kapcsoljuk ki a telefon, rágógumi helyett használjunk szájvizet, ne doboljunk az ujjunkkal stb.
Közbeszólás, pláne bekiabálás a szertartás menetébe
Alternatíva: mivel általában van a búcsúztatóknak olyan részük, ahol van lehetősége a meghívottaknak a megnyilvánulásra, várjuk ki ezt a szekciót, és akkor szólaljunk fel.
Taps, ha hozzátartozók maguk nem kezdenek neki a tapsolásnak
Alternatíva: az esemény után személyesen/verbálisan fejezzük ki tetszésünket azon szereplő irányába, akinek a produkciójával elégedettek voltunk.
Virágok ellopása, még akkor is, ha csak egy-két szálról van szó
Alternatíva: Nem példanélküli, hogy egyes családok extra virágokat kínálhatnak vendégeiknek a temetés végén „köszönetképpen”. Ebben az esetben nyilvánvalóan helyes ezeket elfogadni.
Hívatlanul megjelenni az eseményen
Alternatíva: küldjünk üdvözlőkártyát, részvétüzenetet, virágot a család számára. Ha a kapcsolatunk a résztvevőkkel vagy az elhunyt hozzátartozóival ambivalens, maradjunk távol az eseménytől.
Ittas, bódult állapotban történő megjelenés az eseményen
Alternatíva: ne fogyasszunk alkoholt vagy kábítószert a szertartás előtt.
Kiskedvenc háziállatunkkal történő megjelenés az eseményen
Alternatíva: kérjük meg a szomszédot vagy valamelyik ismerősünket, hogy vigyázzon a jószágra, amíg odavagyunk.
Jelenet rendezése (veszekedés, szelfizés stb.)
Ha találkoznunk kell valakivel a temetésen, akivel vitáink vannak, tekintsünk el tőle egy óra erejéig. Nem kell egymással beszélni, egy fejbiccentés köszönés gyanánt elegendő. Vitáinkat később, megfelelő helyen rendezzük. Érdeklődjünk a szervezőnél, hogy van e lehetőség a fényképezésre, és ha igen, hol van az erre kijelölt terület 

Mondatok, amelyeknek TILOS egy temetésen elhangozniuk

Hacsak nem szónoki minőségünkben jelenünk meg a temetésen, nem fogunk sokat beszélni. Mindazonáltal van néhány mondat, amelyeknek biztosan nem szabad elhagynia a szánkat. Ezeket közöljük az alábbiakban, kommentár nélkül, mivel magukért beszélnek.
Ökölszabály, hogy ha bizonytalanok vagyunk egy adott megjegyzés helyénvalóságával kapcsolatban, tartsuk azt magunkban. És úgy általában is tartsuk meg magunknak ilyenkor a véleményünket.

• Mennyibe került mindez?
• Miért (nem) hívtátok meg XY-t?
• Szörnyű a(z) … dekoráció, a szónok, a zene stb.
• XY nem sír, de még csak nem is szomorú.
• XY kicsit megjátsza magát, nem?
• XY-nak már túl kellene XY halálán lennie.
• Kimerült/éhes/szomjas vagyok.
• Lehetne más zenét kérni?
• Unatkozok. Mikor lesz már ennek vége?
• Miért nem a földbe temetést/hamvasztást választottátok?
• Bármilyen negatív megjegyzés, amely a szertartással vagy az elhunyttal kapcsolatos.

Egy szó, mint száz
Mindannyiunkkal előfordul néha, hogy hibázunk – a balesetek megesnek. Azonban ezek a tévedések kevésbé megbocsáthatók, ha lett volna lehetőségünk gondolkodni a cselekvés előtt, de megsem tettük. A klasszikus módszer annak megítélésére, hogy a viselkedés vagy a beszéd megfelelő-e, hogy ha nem vagyunk biztosak benne, akkor valószínűleg rossz. Tehát ha kétely merül fel, ne tegyük meg/mondjuk ki a kétely tárgyát. Tartozunk néhány órányi tisztelettel az elhunytnak és családjának. Róluk, és nem rólunk szól az esemény, ezt sose feledjük.