Kerepesi temető (Fiumei úti sírkert)

A Fiumei úti, vagyis Kerepesi temető Magyarország legrangosabb kegyeleti helye. 56 hektáron terül el és számos 19-20. századi közéleti személyiség nyughelyül szolgál. A gazdag növény és állatvilágáról is ismert arborétumnak is beillő kultuszhely síremlékei egy része művészettörténeti érték. A temető az 1848 óta eltelt történelmi korszakok lenyomata, és mint ilyen, nemzeti emlékhely. Külön parcellában nyugszanak a magyar jakobinusok, az 1848-as, 56-os forradalmak hősei, a pártállami kor antihősei. Mint ilyen, kiemelkedő szerepet játszik a nemzet öntudatában, és a nemzet történetében. Az állami megemlékezések egyik hivatalos helyszíne.

Elhelyezkedés

• Cím: 1086 Budapest, Fiumei út 16-18
• A középpont koordinátái: é. sz. 47,4946°, k. h. 19,0922° (Antall József sírhelye körül)
• A Fiumei úti sírkert bejárat – főbejárat – a Fiumei út mentén található

Főbejárat:


Térkép:

Fiumei úti sírkert megközelítése tömegközlekedéssel

A sírkert megközelíthető a

• 24-es,
• 28-as,
• 28A,
• 37-es,
• 37A,
• a 62-es villamosokkal
• illetve mindenszentek környékén a 28B jelzésű rendkívüli villamosjárattal is.

Fiumei úti temető gépkocsi behajtás

• A temetőbe gépkocsival van lehetőség a behajtásra;
• Fiumei úti sírkert parkolás: első órában ingyenes, az első óra után fizetős
• A kerékpáros közlekedés a sírkert egész területén engedélyezett.

Nyitvatartás

• Január, február: 7:30 – 17:00
• árcius: 7:00 –17:30
• Április: 7:00 – 19:00
• Május, június, július: 7:00 – 20:00
• Augusztus: 7:00 –19:00
• Szeptember: 7:00 – 18:00
• Október: 7:00 – 17:00
• November, december: 7:30 – 17:00

Ünnepek idején

• Október 30-31: 7:00 – 20:00
• ovember 1-2: 7:30 – 20:00

Speciális szabályok

A Fiumei temető látogatása során több szabályra is szükséges figyelemmel lenni.

• 14 éven aluli gyermekek és cselekvőképtelen személyek csak felnőtt kísérővel, vagy szervezett csoportos látogatás keretében léphetnek be.
• Minden látogatónak kerülnie kell a kegyeleti nyugalom megzavarását.
• Búcsúztatások és megemlékezések zavarása szigorúan tilos.
• Háziállatok bevitele a sírkert területére nem engedélyezett, kivéve a speciális előírásoknak megfelelő segítő kutyákat, melyek a gazdáikkal együtt léphetnek be.
• Mauzóleumok megtekintése csupán előre egyeztetett időpontban lehetséges. Látogatásuk kizárólag a Nemzeti Örökség Intézete munkatársának kíséretében történhet.
• Fénykép és videófelvétel a temető területén csupán előzetes bejelentést követően készíthető.

Fiumei úti sírkert parcella térkép

 

Fiumei úti sírkert hírességek

A Fiumei úti sírkert híres halottak bemutatása a lista hossza miatt, itt nem lehetséges. Azonban ha a Fiumei úti sírkert ide temetve kategória után érdeklődik a linkre kattintva érheti el a listát

19. századi történet

A Pest város különböző részein fekvő, jobbára betelt temetők kezelése igen körülményesnek számított. Ezért a Városi Tanács 1847. évben elhatározta, hogy e megoldások felhagyásával egy nagy közösségi sírkertet létesít. E célra a Kerepesi út melletti, városi földek között fekvő kb. 100 hektárnyi terület látszott legalkalmasabbnak. Elég nagy a kiterjedése, és igen kedvező a fekvése. A város alsó és felső végétől kb. egyforma távolságra esett.
 
A napjainkban Fiumei sírkert néven ismert Kerepesi Temető 1847. június 15-én nyílt. A temető úthálózatának és sírmezőinek kialakításához gondos terv készült. A Városi Tanács határozatára kápolna, felügyelőház, halottkamra-együttes és kolumbárium épült.
 
A temető kezelését a halottfuvarozási javadalom bérlőjére bízták. A bérlő hanyagsága folytán azonban csakhamar elhanyagolt állapotba került. Annyira, hogy a Városi Tanács a sok panasz miatt kénytelen vala 1858-ban egy bizottságot kiküldeni a botrányos állapotok kivizsgálására. Sajnos a bizottság munkája nem járt gyakorlati eredménnyel. A temető akkori viszonyait jellemző állapotok mit sem változott az 1860-as évekig. Ekkor a Tanács visszavette a bérletet, és egy külön bizottság hatáskörébe utalta a Kerepesi sírkert ügyét.
 
Idővel a sírkert hírességek sokaságának vált végső nyughelyéül. A temeto valóságos Panteonná alakult, mert fennállása óta ide temették művészeti, tudományos, politikai élet számos kiválóságát. A temető panteon-jellegét a Városi Tanácsnak egy sajátos határozata hatékonyan fokozta. E határozat kimondta, hogy a temetőben a szegény viszonyok között elhunyt neves tudósok írók, művészek ingyen díszsírhelyet kapnak. Itt találtak nyughelyre az állampárti/ szocialista időszak nagyrabecsült személyiségei, a Magyar Jakobinusok, az 1848-as szabadsághősök. Továbbá az 1918/1919-es Polgári Forradalom és Tanácsköztársaság, az 1990-es évek rendszerváltásában tevékenyen részt vevő államférfiak is.

20. századi történet

A temető a 20. században sok átalakuláson ment keresztül. Beleértve a strukturális változásokat, híres személyek temetkezését és a temető társadalmi szerepének változását. 1902. évben jelentős átalakítások történtek. Amikor is az 1852 és 1868 között használt parcellák többségét eltávolították, és számos ismert személy maradványait az Új köztemetőbe helyezték át. Ebben az időszakban Hild József síremléke is eltűnt.
 
A temető főutja és két árkádsora kezdetben másodlagos jelentőséggel bírt. (Holott ezeket Gerle Lajos és Hegedűs Ármin tervezték, és többek között Róth Miksa/Körösfői-Kriesch Aladár/Dudits Andor/Stein János/Vajda Zsigmond díszítettek.) Azonban a 20. század első évtizedeiben ez megváltozott, különösen miután az új díszparcellákat létrehozták a 1920-as évek végén.
 
Jókai Mór, a nagy magyar író, 1904-ben kapott végső nyughelyet a temetőben. Egy lenyűgöző síremlék vette körül, amelyet Kismarty-Lechner Jenő és Füredi Richárd tervezett. Ady Endre költő, a magyar köztársaság tiszteletére rendezett első és egyetlen nagyszabású dísztemetésének alanya, szintén itt nyugszik. Az ő síremlékére 1928-ban írtak ki pályázatot, amelyet Csorba Géza nyert el és 1930-ban avatták fel.
 
1922-ben további tervek születtek az árkádos sírboltok létrehozására, de ezekből a tervpontokból nem lett semmi. 1945 januárjában a temető súlyos károkat szenvedett. A szovjet hadsereg által okozott károk következtében több sírbolt és síremlék is megsemmisült. Egyes sírokon ma is láthatóak a lövedékek nyomai.
 
A temető a háború után fokozatosan elveszítette köztemetői jellegét, és 1951-ig ismét neves személyiségek kedvelt temetkezési helyeként funkcionált. 1952. évben  döntöttek a temető megszüntetéséről, de ez nem valósult meg. 1953-ban tervek készültek néhány sírbolt eltávolítására, ami részben megvalósult. A cél az vala, hogy eltávolítsák azoknak a sírjait, akiket a kizsákmányolóknak tekintettek. (A Fiumei úti sírkert ide temetve kategória nélkülözze a kapitalista, feudalista, reakciós elemeket.)  Végül a temető helyén lakótelepet hozzanak létre, de ebből sem lett semmi.
1956-ban a Kerepesi úti temetőt Nemzeti Panteonná nyilvánították. Meghatározva, hogy csupán híres személyek sírjai maradhatnak. És csak azokat temethetik itt a jövőben, akik a politika, művészet és tudomány területén maradandót alkottak, és ebből is csak a párttagokat.

21. századi történet

A sírkert, mely a kulturális örökség védelme alá került és nemzeti emlékhellyé nyilvánították, több incidens helyszíne vala. 2003-ban avartűz pusztított itt, míg 2007-ben Kádár János sírját meggyalázták. Kulturális rendezvényeként is szolgál, mint a Csend Napja fesztivál. Kádár sírjánál biztonsági intézkedéseket vezettek be a rongálás után. Az 1956-os forradalom áldozatainak emlékére keresztet állítottak 2010. évben 2015-ben ismeretlenek több sírt megrongáltak. Az intézet a sírok helyreállítását saját költségén vállalta. Az emlékhelyek védelme és fenntartása a Nemzeti Örökség Intézetének feladata lett 2016 óta.