Farkasréti temető

Buda legnagyobb sírkertje, a Farkasréti temető a 2., és a 12. került lakosai számára szolgál temetkezési helyül. Ugyanakkor a tudományos és kulturális élet elhunyt nagyjainak jelentős része is itt nyugszik. Számukra a Farkasréti temető művészparcella, illetve a Magyar Tudományos Akadémia parcella szolgál nyughelyül. Egyik ravatalozóját Makovecz Imre tervei alapján építették/restaurálták. Ennélfogva az ország egyik legismertebb sírkertje.

Elhelyezkedés

• Cím: 1124 Budapest Németvölgyi út 99.
• A középpont koordinátái: é. sz. 47,4845°, k. h. 19,0008°
• Térkép:

Megközelítés BKV-val

• A 8-as, az 53-as autóbusszal a Márton Áron téri bejáró, illetve a Hóvirág utca felől
• A 112-es autóbusszal Bürök utcai gyalog bejáró felől
• Illetve az 59-es villamossal

Megközelítés gépkocsival

A Farkasréti temető parkolás kérdése viszonylag megoldott. Gépjárművel a behajtás engedélyezett, 300,- forint bejáratnál történő kifizetése ellenében. Ünnepi időszakban, vagyis október 30 – november 2 közt azonban a behajtás tilos. (Csak mozgáskorlátozott igazolvány felmutatásával lehetséges.) A környező utcákban a parkolás ingyenes.

Farkasréti temető nyitvatartás

• Január-február: 7:30 –17:00 
• Március: 7:00 –17:30
• Április: 7:00 –19:00
• Május-Július: 7:00 –20:00
• Augusztus: 7:00 –19:00
• Szeptember: 7:00 –18:00
• Október: 7:00 –17:00
• November-december: 7:30 –17:00

Halottak napi időszakban:
2024. október 31-én 7:00-20:00 óráig
2024. november 1-jén, 2-án és 3-án 07:30-20:00 óráig

Térkép

Sajátosságok

• A sírkert az ország tudományos és művészeti életében fontos szerepet betöltő személyek kiemelt temetkezési helyéül szolgál. A Farkasréti temető ide temetve kategória olyan nagy, hogy a nevek listaszerű felsorolása is több oldalt tenne ki. A Farkasréti temető híres halottai névsora ezen a linken  keresztül érhető el.
• Az Angyalok Kertje, a temető Hóvirág utcai oldalában elhelyezkedő terület, kiemelkedően magas színvonalú és egyedi kialakítású, exkluzív temetkezési lehetőséget biztosít.
• A BTI által szervezett tematikus séták és speciális osztályórák lehetővé teszik, iskolai csoportok is meglátogassák a Farkasréti temetőt.
• Az 1980-as évek során egy ravatalozót Makovecz Imre által készített tervek alapján újítottak fel. A bejárati térben 2008 tavaszán került felállításra Veres Kálmán "Griffmadár" című műve, amely a távoli sírokban nyugvók emlékének állít emléket.
• A korai sírok többsége a két világháború közötti időszakból származik.
• Ikonográfia elsősorban nemzeti és katonai szimbólumokra támaszkodik.
• A keresztény jelképek és vallásos feliratok dominálnak.
• Megőrzi a "budaias", konzervatív miliőt, ami az újabb síremlékeken és a sírjelek használatában is megfigyelhető.
• Nemzeti szalagok és kokárdák használata, valamint előnév- és címerhasználat, családnemesítési év feltüntetése jellemző az új sírokon.
• A betelt zsidó temető a Rácz Aladár út menti Denevér úti átkötés mellett található.
• Itt található Budapest két fontos 20. századi katonai temetője közül az egyik.

Történet

A Farkasreti temeto a fővárosi határon található. A sírkertet 1899-ben a Vasárnapi Újság is a világ kevés városában fellelhető páratlan kilátás miatt méltatott. A temető megnyitása 1894-re nyúlik vissza. Ekkor szükségessé vált egy új temetkezési hely létrehozása a megtelő és egészségügyileg nem megfelelő kisebb sírkertek helyett. A Széchenyi-hegy lankáin elhelyezkedő temetőt nem mindenki fogadta kitörő örömmel, egyesek inkább üdülőterületként látták volna szívesen. Mások a földcsuszamlás és talajvíz miatti aggodalmaikat fejezték ki.
 
Ennek ellenére a temető gyorsan felkapottá vált, annyira, hogy a fővárosi vezetésnek 1914-ben bővítenie kellett az eredeti területet. Mégpedig 20 holddal, hogy elérje a jelenlegi, közel 72 holdas méretét. A régebbi budai temetők felszámolásával ide kerültek az ottani értékes síremlékek. Ráadásul egyre több nevezetes személy választotta végső nyughelyül a Farkasréti temetőt, ahol számtalan műalkotás is helyet kapott.
 
A 20. század elején folyamatosan bővült az Érdi úti kriptasor, és a legjelentősebb építkezés a bejárati tér megformálása volt 1938-ban. Mégpedig Módos Ferenc és Krassói Virgil elképzelési alapján. Sajnos, a II. világháború során a létesítmény jelentős része elpusztult vagy megsérült.
A háborút követően a helyreállítások eredményeként új életet kapott a ravatalozó és az árkádos kriptasor. Az egykori temetőtemplomot pedig urnatemetkezések céljára alakították át. Az 1980-as években Makovecz Imre koncepciói szerint újjáépítették a ravatalozót, és a főbejárati téren a Főnixmadár szobor került felállításra.
 
Az idők során a temető teljes kapacitással megtelt, és bővítése csupán korlátozottan lehetséges. Mindazonáltal a temető jellegzetes adottságai és földrajzi helyzete továbbra is vonzóvá teszi azt temetkezési helyként. A közelmúltban a kulturális élet számos elismert alakját helyezték itt örök nyugalomra. Így a Farkasréti temető ma is fontos szerepet tölt be Budapest életében.